Érvelése szerint mindemellett figyelembe kell venni a nagyon magas brit folyómérleg-hiányt is, amely miatt Nagy-Britannia ma sokkal inkább függ a külső tőkebeáramlástól, mint történelme során bármikor. Az 1992-es – és a 2008-ban elhatalmasodott pénzügyi válság utáni – fontgyengülés nyomán nőtt a tőkebeáramlás, elsősorban az ingatlanpiacra és az ipari szektorba, de ha a brit választók csütörtökön a Brexitre szavaznak, szinte biztos, hogy a tőkeáramlás az ellenkező irányba fordul, különösen abban a kétévi bizonytalan időszakban, amíg Nagy-Britannia a kilépési feltételekről tárgyal az EU-val, legnagyobb kereskedelmi és befektetési partnerével – áll Soros írásában.
„Ha Nagy-Britannia a Brexitre szavaz, azon néhányan nagyon meggazdagodnak.”
Soros György szerint a piacon tevékenykedő spekulatív erők készséggel kihasználnának bármiféle számítási hibát a brit kormány vagy a brit választók részéről, és ha Nagy-Britannia a Brexitre szavaz, azon „néhányan nagyon meggazdagodnának, de a választók zöme sokkal szegényebbé válna”. Ha a népszavazáson a kilépésre szavazók kerülnének többségbe, azt fekete péntek követhetné, súlyos következményekkel a hétköznapi emberek számára – áll Soros György cikkében. A fontot terhelő Brexit-kockázatokra londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet legutóbbi tanulmányaikban.
Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza szerint, ha a brit választók többsége a csütörtöki népszavazáson arra szavaz, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból, a piaci bizalmi válság miatt a font azonnal 14-15 százalékkal zuhanna a dollárhoz képest.
Egy másik nagy londoni elemzőház, a Capital Economics közgazdászai szerint, ha a népszavazáson a Brexit-tábor kerül többségbe, annak nyomán a font gyors ütemben akár 1,20 dollárig is zuhanhatna, nem utolsósorban azért, mert a befektetők ebben az esetben arra számítanának, hogy a Bank of England a vártnál is tovább tartaná a jelenlegi 0,50 százalékos mélyponton alapkamatát a brit reálgazdaságot fenyegető károk elhárítása miatt.