Putyinnak és Trumpnak is beszólt Obama az atomcsúcson

Fennáll az atomterrorizmus veszélye

A világ konkrét lépéseket tett az atomterrorizmus megakadályozására, de még mindig fennáll az esélye, hogy terroristák nukleáris támadást hajtanak végre – figyelmeztetett Barack Obama amerikai elnök pénteken a washingtoni atomcsúcs záróbeszédében. 

Obama emlékeztetett arra, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet régóta nukleáris anyagok beszerzésére törekszik, és a párizsi és a brüsszeli merényletekben érintett személyek filmre vették egy nukleáris létesítmény tisztségviselőjét. Az amerikai elnök szerint kétségtelen az is, hogy ha az Iszlám Állam őrültjei nukleáris fegyverhez jutnának, felhasználnák arra, hogy a lehető legtöbb emberrel végezzenek.

Észak-Korea miatt aggódik a leginkább

Záró sajtóértekezletén az elnök kitért a Japánban felhalmozott hatalmas mennyiségű nukleáris anyag kezelésével kapcsolatos amerikai programra, leszögezte ugyanakkor, hogy Észak-Korea törekvései jelentik a „legközvetlenebb aggodalmakat mindannyiunk számára”. Az indiai szubkontinensen és a Koreai-félszigeten még bőven van tennivaló az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására – hívta fel a figyelmet. „Első vagyok annak elismerésében, hogy még mennyi tennivaló van, de legalább belefogtunk” – hangoztatta Obama.

Ezzel összefüggésben Obama élesen bírálta Donald Trumpot, az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltségéért folytatott verseny esélyesét, amiért a napokban azzal állt elő, hogy elnökké megválasztása esetén nem utasítaná el, hogy Japán és Dél-Korea önmaga védelmére atomfegyvereket fejlesszen ki. „Az, aki ezt a nyilatkozatot tette, nem sokat tud a kül- vagy a nukleáris politikáról, a Koreai-félszigetről és a világról egyáltalán” – jegyezte meg az elnök.

Oroszország visszaveti a nukleáris leszerelést

Obama az újságírók előtt arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei további lépéseket tesznek, hogy Irán gazdasági előnyökre válthassa az általa tavaly aláírt, nukleáris programjának korlátozását előíró megállapodást. Oroszországot illetően pedig megjegyezte: Vlagyimir Putyin elnöknek az az igyekezete, hogy a hadsereget tovább fejlessze, akár a gazdaság visszaesése árán is, visszavetette a nukleáris leszerelés következő szakaszát. „Én támogatnám, hogy csökkentsük tovább nukleáris arzenálunkat” – mondta.

A nukleáris biztonságról szóló nemzetközi csúcsértekezlet záró délutánján a résztvevők közös nyilatkozatban kötelezték el magukat ismét az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása mellett. A csúcson összegyűlt több mint ötven állam- és kormányfő az elfogadott záródokumentumban ugyanakkor bejelentette, hogy az idei volt az utolsó atomcsúcs. 

A mostani volt a negyedik ilyen konferencia, a kétévenként sorra került csúcsértekezletek ötletét még 2009-ben Barack Obama vetette fel, abban a bevallott reményben, hogy elnökségének egyik öröksége az atomfegyverektől mentesebb világ lesz.

Szijjártó: Magyarország a kibernetikai védelem fejlesztését vállalta

Az értekezleten Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök, később pedig Szijjártó Péter külügyminiszter képviselte. Szijjártó az MTI-nek azt mondta: Magyarország a kibernetikai védelem fejlesztését vállalta a konferencián. 

A külügyminiszter hozzátette: a szekcióüléseken a terrorfenyegetés összefüggéseiről és az ellene folytatott küzdelem részleteiről volt szó, köztük arról is, hogyan előzhető meg, hogy terroristák kezébe kerüljenek nukleáris fegyverek vagy hasadó anyagok, amelyekből úgynevezett piszkos bombákat készíthetnének.

Szijjártó Péter szerint a világnak ma a valaha volt legbrutálisabb terrorfenyegetéssel kell szembenéznie, hiszen az Iszlám Állam szervezete, az al-Kaida és az elsősorban Afrikában aktív Boko Haram globális terrorhálózatot hozott létre. Ezért alapvető kérdés a fokozott figyelem, az ellenőrzés és az azonnali cselekvés – fűzte hozzá a miniszter, aki szerint minden korábbinál éberebbnek kell lenni. 

Ugyanakkor Magyarország már eddig is sok mindent tett – fejtette ki. Felszámolta például a magas fokon dúsított uránból felhalmozott készletét, megerősítette a hasadóanyagok biztonságát, és az elmúlt években 36 sugárzásmérőt telepített a határokra, továbbá a magyar postát is felszerelte sugárzásmérő készülékekkel – sorolta. Megjegyezte, hogy ez utóbbi intézkedés a hasadóanyagok feketekereskedelmének visszaszorítását szolgálja.

Szijjártó Péter az eddigi eredmények mellett említette még, hogy Magyarország már jóval korábban létrehozta az úgynevezett nukleáris védettségi központot a Magyar Tudományos Akadémia energetikai kutatóközpontjában, amely koordináló szerepet lát el, nyilvántartja és kezeli valamennyi meglévő nukleáris anyag adatait és természetesen kapcsolódik a nemzetközi adatcseréhez is. „Magyarország nukleáris szempontból fejlett, biztonsági rendszere pedig kiváló” – foglalta össze a miniszter.