Még ez év elején jelent meg az Európai Unió Kábítószerügynöksége (EUDA) és az Europol átfogó jelentése.
„Ennek alapján a magyarországi MDMA-helyzetről vegyes kép rajzolódik ki. Bár hazánk nem tartozik az Unió legnagyobb fogyasztói közé, a kezelési rendszerbe bekerülő, MDMA-val összefüggő problémák miatt segítséget kérő új kliensek aránya kifejezetten magas. Az aggasztó adatot az is súlyosbítja, hogy a Forbes magazin nemrég megjelent cikke szerint, 2019 és 2021 között az unióban lefoglalt MDMA-előanyagok 86 százaléka Hollandiából származott, de 2022–2023-ra fordult a trend: Hollandia részesedése 44 százalékra csökkent, miközben Magyarország meglepő módon a második helyre lépett elő. Az EUDA jelentés részletesen elemezte az MDMA-használat európai trendjeit, és ebből külön is kiemelte Magyarország adatait, amelyek fontos jelzéseket adnak a hazai drogpolitika és egészségügyi ellátórendszer számára.
A magyarországi adatok az uniós statisztikai módszertant követik, vagyis a 18–64 és a 18–34 éves korcsoportokban vizsgálták az MDMA-használatot. A legfrissebb felmérések (2013 és 2023 között) azt mutatják, hogy Magyarország a kontinentális átlag környékén helyezkedik el az ecstasy kipróbálását és fogyasztását illetően. Ez azt jelenti, hogy a szer jelen van a hazai partikultúrában és nagyvárosi éjszakai életben, de nem kiemelkedőbb mértékben, mint számos más európai országban. Az európai tendencia szerint az MDMA-t elsősorban fiatal felnőttek fogyasztják, jellemzően rekreációs alkalmakkor: koncerten, fesztiválon vagy klubokban. Az EUDA adatai alapján a felhasználók tipikusan egy tablettát vagy 0,4 gramm kristályos formát fogyasztanak egy alkalommal. A magyarországi felhasználási minták ehhez hasonlóak, beleértve a szer kombinált használatát alkohollal és kannabisszal – ez az uniós felmérésben is a legjellemzőbb társítás volt. Az egyik legérdekesebb, Magyarországra vonatkozó adat, hogy 2022-ben 121 magyar fogyasztó kezdett el először kezelést MDMA-val összefüggő problémák miatt, ami kiemelkedő aránynak számít. Ezzel hazánk a harmadik helyen áll Németország (213 fő) és Franciaország (169 fő) után!
Fontos megjegyezni, hogy ez nem feltétlenül a használat gyakoriságára, hanem inkább a hazai kezelési rendszer sajátosságaira és a jogi környezetre utalhat. Más országokban például ritkábban jelenik meg az MDMA mint elsődleges kezelési ok. Az EU-s átlag szerint az MDMA-val összefüggő kezelési esetek a teljes új belépők kevesebb mint 0,5%-át teszik ki – ez Magyarországon is hasonló, de a lakosságszámhoz viszonyítva mégis magasabb abszolút számot látunk. A szakemberek szerint ennek hátterében az is állhat, hogy a hazai rendszer érzékenyebb bizonyos – különösen fiatalokat érintő – pszichoaktív szerhasználati mintákra, vagy jogi okok miatt többen kényszerülnek kezelésre irányításra. A jelentés szerint a legtöbb MDMA-val összefüggő sürgősségi eset Európában a 25 év alatti korosztályban jelentkezik, és jelentős részükben alkohol is jelen van. Bár a hazai kórházi adatok nem szerepelnek külön részletezve, feltételezhető, hogy Magyarországon is hasonló a helyzet: a fiatal, rekreációs használók körében fordulnak elő akut rosszullétek. Az európai adatok alapján az MDMA-val érkező sürgősségi esetek mediánja 4,7% a kórházi drogtoxikológiai eseteken belül, és 2,8% azok aránya, ahol kizárólag MDMA volt jelen. Ez megerősíti, hogy a szer önmagában ritkán okoz súlyos állapotokat, de más szerekkel – főleg alkohollal – együtt jelentős kockázatot hordoz. A jelentés arra is kitér, hogy Magyarország nem szerepelt a 2023-as európai szennyvíz-monitoring mintavételi helyszínei között, bár hazánkban komolyan veszik a szennyvíz alapú méréseket és részletes adatok állnak rendelkezésre, szemben pár másik eu-s országgal.
Összességében a jelentés szerint Magyarország MDMA-fogyasztása az európai középmezőnyben van, de az ellátórendszerbe bekerülő fiatalok száma arányaiban magas. A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy Európában az MDMA továbbra is stabil helyet foglal el a rekreációs drogpiacon, nagy elérhetőséggel és magas hatóanyag-tartalommal. A fiatalok körében fennálló népszerűsége miatt a megelőzés és célzott edukáció kiemelt szerepet kap. A magyar helyzet tehát kettős képet mutat: talán még nem vagyunk „bulidrog-nagyhatalom”, de a kihívás valós, és a kezelési adatok azt jelzik, hogy a rendszer fokozottan találkozik MDMA-t érintő esetekkel. A fentebb már idézett Forbes cikkből pedig az is kiderül, hogy a tendencia negatív irányba mozog, amit csak az idén bevezetett szigorításokkal és a zéró tolerancia nagyon határozott érvényesítésével tudunk megfordítani.”
A nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
A miniszterelnök egy interjúban beszélt arról, hogy rendkívül nagy szükség lenne olyan akkumulátorokra, amelyek eltárolhatják a családi házak által megtermelt napenergiát. A kormányzat dolgozik egy olyan programon, amely támogatást is adna a magyar háztartásoknak. Utánajártunk, mi lehet ebben a programban.
Túlzás nélkül állítható, hogy 1956 a nemzetet megmozgató eseménysorozat volt.
A drogháború nem pusztán katonai kérdés, hanem morális és kulturális is.
Az elherdált állami energetikai vagyon visszaszerzése lehetővé tette, hogy ne a profit legyen az első, hanem az ellátás biztonsága és a lakosság, a vállalkozások boldogulása. Giró-Szász András írása.
A kommunista álom végül mindig ugyanoda vezet: nem a közös jólétbe, hanem a közös semmibe.
A folyamatosan labilisan működő ukrán energetikai infrastruktúra miatt még a lekapcsolt atomerőművek hűtése sem biztosított.
Gyors reakció érkezett a kormányfő levelére.
Jonas Wikman úgy fogalmazott, hogy a fronton a taktika hétről hétre változik és már egyetlen fegyvert sem úgy használnak már, ahogyan eredetileg tervezték.
