Dél-Szudánban a legrosszabb az emberi jogok helyzete
Az ENSZ-jelentés szerint a mészárlás szándékos, módszeres és etnikai alapú volt, azaz kimerítheti a háborús bűn fogalmát. Bár az emberi jogi iroda hangsúlyozta, hogy a polgárháború alatt minden fél követett el emberiesség elleni bűncselekményeket, többségükért a kormányerők tehetőek felelőssé. 2015-ben nem volt szervezett ellenállási mozgalom, így a civilek teljesen ki voltak szolgáltatva a hadsereg kénye-kedvének.
Husszein azt javasolta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa vegye fontolóra a Dél-Szudánnal szemben már érvényben lévő szankciók kibővítését átfogó fegyverembargóvá. Az emberi jogi főbiztos úgy véli, hogy az ügyet a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt kellene vizsgálni, ha a többi jogi lehetőség zsákutcának bizonyul.
2013 decemberében elmérgesedett a viszály az eltérő etnikai csoporthoz tartozó Salva Kiir elnök és helyettese, Riek Machar között, és polgárháború tört ki a világ legfiatalabb országának számító, 2011 óta független Dél-Szudánban. A mészárlás és az éhínség miatt tízezrek haltak meg, és kétmillióan váltak földönfutóvá. Az ENSZ jelenlegi jelentése szerint az emberi jogok dél-szudáni helyzete a legaggasztóbbak közé tartozik a világon.