Mélyütés Európa gazdaságának a német és francia válság
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
Dániához és Svájchoz hasonlóan Németországban is felhasználhatják a hatóságok a menedékkérők pénzét és vagyontárgyait az ellátásuk finanszírozására. A német kormány illetékese szerint a menedékkérőknek Németországban „alapvetően” mindenüket fel kell élniük, még a „családi ezüstöt” is, mielőtt állami segítséget kérhetnének.
Nemcsak Dániában és Svájcban használhatják fel a hatóságok a menedékkérők pénzét és vagyontárgyait az ellátásuk finanszírozására, hanem Németországban is. A német jogszabályok szerint a menedékkérőknek először fel kell élniük jövedelmüket és vagyonukat, és csak akkor igényelhetnek segítséget, ha már mindenük elfogyott – idézte csütörtöki összeállításában a Bild című lap a kormány bevándorlási, menekültügyi és társadalmi integrációért felelős államminiszterét.
Aydan Özoguz elmondta, hogy a menedékkérőknek Németországban „alapvetően” mindenüket fel kell élniük, még a „családi ezüstöt” is, és a megcsontosodott előítéletekkel szemben egyáltalán nincs jobb dolguk, mint a szociális segélyen élőknek.
A Bild beszámolója alapján két tartományban, Bajorországban és Baden-Württembergben érvényesítik ezt a szövetségi szintű szabályt. Bajorországban Joachim Herrmann tartományi belügyminiszter tájékoztatása alapján a hatóságok 750 eurós értékhatár felett minden készpénzt és értéktárgyat elvehetnek a menedékkérőktől.
A tárcavezető hozzátette, hogy a szövetségi előírásokon alapuló bajor gyakorlat „lényegében megfelel” a Svájcban alkalmazott megoldásnak.
Baden-Württembergben 350 euró az értékhatár, és tavaly decemberben a rendőrök fejenként „négy számjegyű”, azaz ezer eurós nagyságrendben vettek el készpénzt és értéktárgyakat a menedékkérőktől – írta a Bild.
A lap arra nem tért ki, hogy a többi 14 tartományban milyen eljárást alkalmaznak.
A menedékkérők tartományok közötti elosztását szabályozó rendszer szerint Bajorország a menedékkérők 16 százalékát, Baden-Württemberg 13 százalékát köteles elhelyezni. Ennek alapján a németországi menedékkérők legkevesebb 29 százalékánál vonják be az „önrészt” a menekültügyi ellátás finanszírozásába.