Munkahelyteremtő programot indít a Közel-keleten a német kormány

A német kormány munkahelyteremtő programot indít a Törökországban, Libanonban és Jordániában élő szíriai menekülteknek – jelentette be a fejlesztéspolitikai tárca vezetője egy hétvégi lapinterjúban. Gerd Müller a Funke médiacsoport lapjainak hétvégi számában megjelent interjúban elmondta, hogy a szíriai menekültek támogatását szolgáló február 4-ei londoni adományozói konferencián indítják útnak a programot, amelynek célja félmillió munkahely megteremtésével 500 ezer szír család megélhetésének biztosítása hazájuk térségében. A szír kőművesek dolgozhatnának menekülttáborok építésén, a tanárok a menekült gyerekeknek alapított iskolákban, a betegápolók a táborok egészségügyi állomásain – sorolta a miniszter, kiemelve, hogy a havi 300 eurós fizetésből a térségi árszínvonal mellett egy egész családot el lehet tartani.

A nemzetközi gazdasági és fejlesztési együttműködési tárca számításai szerint a programot 2 milliárd euróból lehetne megvalósítani. A német kormány indulásként 200 millió eurót biztosít, és reméli, hogy a londoni nemzetközi támogatói konferencián sikerül létrehozni „egyfajta szövetséget a munkáért” – mondta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa. A munkával rendelkező emberek tudnak gondoskodni magukról és családjukról, és „nem jönnek el hozzánk, ha van előttük otthon perspektíva” – mondta a miniszter. Hozzátette: azt is reméli, hogy a programot Törökország, Libanon és Jordánia után ki lehet majd terjeszteni Szíria és Irak békés térségeire.

Müller már korábban is beszélt erről

A CSU-s politikus tavaly több interjúban hangsúlyozta, hogy a szíriai menekültek ellátása a hazájuk térségében sokkal hatékonyabb és olcsóbb, mint az EU-ban, egy nemrégiben megjelent interjúban pedig jelezte, hogy kételkedéssel viszonyul pártja azon követeléséhez, miszerint maximálni kell a befogadható menedékkérők számát. A Bild am Sonntag című lap január 10-ei számában megjelent interjúban kifejtette: „mindegy, hogy mi itt mit határozunk el”, és a menekültek „nem fogják megkérdezni, hogy jöhetnek-e”, ha úgy érzik, hogy a hazájukban vagy annak térségében nem lehet élni. Hozzátette, hogy a Szíriából és Irakból elindult menekülthullám csupán „10 százaléka ért el hozzánk, és 8-10 millióan még úton vannak”. Afrikában is jelentős mozgás tapasztalható, ennek „drámaiságát” mutatja, hogy a Szahara-sivatagban becslések szerint egymillió menekülő ember lelte halálát.

A bajor konzervatív politikus úgy vélte, fölösleges „kerítést építeni Németország és Európa köré”, mert „az emberek jönni fognak, ha szenvednek”. Inkább a nemzetközi fejlesztési együttműködés „új dimenzióját” kell kialakítani, és mindenekelőtt létre kell hozni egy 10 milliárd eurós szíriai újjáépítési alapot.

A német kormány figyelme nem az európai menekültválság révén fordult a szíriai menekültek felé; 2013-2014-ben 1,5 milliárd euró közpénzt fordított a Törökországban, Jordániában és Libanonban menekülttáborban élő szíriaiak helyzetének javítására. Így a német állam támogatása révén tud iskolába járni 60 ezer Libanonban élő szíriai gyerek, Jordániában pedig 800 ezer menekült vízellátását és 200 ezer menekült áramellátását oldották meg német támogatással. A menekülthullámokat kiváltó okok kezelését szolgálja a Gerd Müller vezette tárca sok további programja is, a 2017-ig tartó ciklus végéig 12 milliárd eurót fordítanak erre a célra.