A párizsi terrortámadások éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapot meghosszabbítását szeretné Francois Hollande francia államfő. A kormányzat ugyanis nem akarja megfosztani a rendvédelmi szerveket azoktól a jogköröktől, amelyeket a rendkívüli állapot biztosít, mielőtt az új terrorelhárítási törvény hatályba lép.
Francois Hollande francia államfő megerősítette, hogy a november 13-ai 130 áldozatot követelő párizsi merényletek éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapot meghosszabbítását szeretné, és ennek érdekében hamarosan fel is szólal – mondta szerdán Claude Bartolone, a nemzetgyűlés szocialista elnöke, akit a szenátus jobboldali elnökével, Gérard Larcher-val együtt fogadott a köztársasági elnök. Francois Hollande „nagy valószínűséggel nagyon hamar” azt fogja kérni a parlamenttől a szenátus elnöke szerint, hogy szavazzon a február 26-ig érvényben lévő rendkívüli állapot meghosszabbításáról, ami további három hónapos időtartamra, május 26-ig szólna. Erre elsősorban azért van szükség, mert a kormányzat nem akarja megfosztani a rendvédelmi szerveket azoktól a jogköröktől, amelyeket a rendkívüli állapot biztosít, mielőtt az új terrorelhárítási törvény hatályba lép. A francia elnöki hivatal szerda este megerősítette, hogy az ügyben a következő napokban várható döntés.
A jelenlegi jogszabály szerint a rendkívüli állapot 12 napon túl csak törvénnyel hosszabbítható meg. Az államfő november 14-én 0 órakor hirdette ki a rendkívüli állapotot 12 napra, amit a parlament három hónapra meghosszabbított. A rendkívüli állapot lehetőséget ad a rendőrségnek arra, hogy házi őrizetben tartson minden olyan embert, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet, éjjel-nappal házkutatást tarthat bírói engedély nélkül, és gyülekezési tilalmat rendelhet el.
Jóllehet a rendkívüli állapot meghosszabbítását valamennyi parlamenti párt támogatja, a kérdés heves vitát váltott ki a közéletben. Szerdán az Emberi Jogok Ligája nevű civil szervezet bejelentette, azt kéri az alkotmánytanácstól, hogy vessen véget a rendkívüli állapotnak, amely „nem indokolt és súlyosan sért egyes közéleti jogokat”. A testület január 26-án vizsgálja meg a beadványt. Az ENSZ szakértői kedden azt javasolták Franciaországnak, hogy február 26. után ne hosszabbítsa meg a rendkívüli állapotot, mert az „az alapjogok túlzó és aránytalan korlátozásait” vonja maga után.
Bernard Cazeneuve belügyminiszter a La Croix című katolikus lapban szerdán megjelent interjújában elmondta, hogy az elmúlt két hónapban több mint 3 ezer házkutatást során ötszáz fegyvert, köztük ötven katonai fegyvert foglalt le a rendőrség, négyszáz embert előállítottak, közülük 52 került előzetes letartóztatásba. Egy, a hét elején megjelent felmérés szerint a franciák 77 százaléka támogatja a rendkívüli állapot meghosszabbítását.
Az extrém időjárási viszonyok miatt 2023-ban globálisan 10 százalékkal, 237,3 millió hektoliterre esett vissza a bortermelés. Több borásznemzet számára ez az év különösen kedvezőtlennek bizonyult, Franciaország kivételével, ahol a termelők 4 százalékos növekedést értek el. Spanyolország és Olaszország különösen megérezte az időjárás szélsőségeit, illetve a globális borfogyasztás is csökkenést mutatott.
Ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is – jelentette ki Emmanuel Macron.
2024-ben eddig közel 7000 illegális bevándorlót fogtak el a francia tengerpartokon.
Mintha az eunuchok szakszervezete elhatározta volna, hogy megszervezik a kontinens legvadabb orgiáját.
Tizenegy éves kor előtt egyetlen gyereknek sem lenne szabad telefont birtokolnia.
Pénteken 16 órakor jár le a határidő, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) eddig két listát vett nyilvántartásba.
Szinte nincs olyan mondata az amerikai elnöknek, amelybe nem kell utólag belejavítani.
