Cáfolja a lengyel nemzetvédelmi minisztérium azt az értesülést, miszerint az ország csatlakozna a taktikai atomfegyverek külföldi telepítését lehetővé tevő NATO-programhoz (Nuclear Sharing). Ugyanakkor úgy tartják, hogy a NATO keleti szárnyán „hiányos a nukleáris elriasztó képesség”. Lengyelország az ukrán válság kitörése óta szorgalmazza a NATO állandó bázisainak létesítését saját területén.
Lengyelország jelenleg nem készül arra, hogy csatlakozzon a taktikai atomfegyverek külföldi telepítését lehetővé tevő NATO-programhoz (Nuclear Sharing) – áll a lengyel nemzetvédelmi tárca szombat éjjel kiadott hivatalos nyilatkozatában, mellyel a Tomasz Szatkowski védelmi miniszterhelyettes szombat esti kijelentése nyomán terjedő értelmezéseket cáfoltak.
Szatkowski a Polsat News lengyel hírtelevízió szombat esti adásában elmondta: a lengyel kormány „elemzi” és „fontolgatja” a Nuclear Sharinghez való csatlakozás lehetőségét. A miniszterhelyettes szavait a külföldi sajtó, többek között a brit The Guardian is idézte, megjegyezve, hogy egy lengyel politikai vezető először vetette fel az atomfegyver lengyelországi telepítésének lehetőségét.
Hiányos nukleáris elriasztó képesség
A nemzetvédelmi minisztérium honlapján közzétett nyilatkozatban ezzel szemben leszögezik: Szatkowski kijelentését a nyugati elemzőközpontoknak az utóbbi időben közzétett véleményeivel összefüggésben kell értelmezni, melyek szerint a NATO keleti szárnyán „hiányos a nukleáris elriasztó képesség”. Ezért a nemzetközi fórumokon „különféle megoldásokat javasolnak, ezen belül a taktikai atomfegyver megosztásáról szóló egyezmény kibővítését”. „Fontolóra kell venni ezeket”, ezen belül Lengyelország valamiféle részvállalását az említett egyezményben – áll a nyilatkozatban, melyben ugyanakkor hangsúlyozzák: Lengyelország részese az atomsorompó egyezménynek, a Nuclear Sharing programhoz való esetleges csatlakozást a bel- és külpolitikai viszonylatban egyaránt egyeztetni kellene.
Az 1968-ban kötött, 1970-ben hatályba lépett atomsorompó-szerződés megtiltja az atomfegyverek elterjedését, tehát rendelkezik arról, hogy az atomfegyverrel rendelkező államok nem adhatják át más államoknak nukleáris fegyvereiket, és segítséget sem nyújthatnak ezek előállításához.
Mi a Nuclear Sharing?
A múlt század ötvenes éveiben elindított Nuclear Sharing nevű program a NATO nukleáris elrettentési politikájának egyik alkotóeleme. Ennek értelmében az atomfegyverrel nem rendelkező tagállamok is részt vehetnek e fegyvertípus esetleges bevetésének tervezésében, s ilyen fegyvereket tárolhatnak saját területükön. A 28 NATO-tagország közül egyedül az Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Királyság rendelkezik saját atomfegyverrel, és csak az Egyesült Államok egyes készleteit telepítik más NATO-országok területén. A program részeként Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban, Németországban és Törökországban tároltak atomfegyvereket. A NATO képviselői azon az állásponton vannak, hogy a program nem sérti az atomsorompó-egyezményt.
Lengyelország az ukrán válság kitörése óta szorgalmazza a NATO állandó bázisainak létesítését saját területén, a témával kapcsolatban eddig csak a nehéz harcászati felszerelés, a katonai személyzet, illetve a rakétavédelmi pajzs egyes elemeinek telepítését fontolgatták. A szövetségi erők eddig állandó rotációs rendszerben voltak jelen Lengyelországban.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
Maja Trux szabadon engedéséért szerveznek tüntetést több német nagyvárosban.
Valami elkezdődött Lipcsében.
Az LMBTQ-közösség és a szabadság ellen irányuló „szélsőjobboldali erődemonstrációról” beszélnek az örök rettegők.
Hatezerről húszezerre kívánják emelni a tartalékosok létszámát.
Résen kellett lenniük az ukránoknak.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
