Poitiers-i csata: lövöldözésből lett több száz fős tömegverekedés Franciaországban
A francia belügyminiszter hazája „mexikanizációjáról” beszélt.
Megszületett a végleges megállapodástervezet a párizsi klímakonferencián. Eszerint az iparosodás előttihez képest a légköri felmelegedést 2 Celsius fok alatt kell tartani, és az északi fejlett országok évi 100 milliárd dollárral támogatják a fejlődő déli államok technológiai átállását a szennyezés csökkentése érdekében. A szöveg elfogadásáról szombat délután döntenek a delegációk.
Az ENSZ 21. klímakonferenciája a Párizs környéki Le Bourget városban az eredeti tervek szerint péntek este ért volna véget, de lezárását – és ezzel az átfogó klímavédelmi megállapodás elfogadását – előrelépés hiányában szombatra halasztották. A 195 résztvevő ország plenáris ülése elé délben terjesztett – de egyelőre nem nyilvános – végleges változat elfogadásáról délután döntenek a delegációk.
Amennyiben a klímamegállapodás tervezetét a delegációk elfogadják, az ENSZ 21. klímaértekezlete „történelmi fordulópont” lehet – hangsúlyozta a klímakonferencia elnöke, Laurent Fabius francia külügyminiszter, aki szerint ambíciózus és kiegyenlített a végleges tervezet.
Fabius azt mondta: a dokumentum megerősíti azt a központi célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.
Az 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amelyet több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai és legvégül az Egyesült Államok is támogattak, de a legjelentősebb fosszilis energiatermelők, Szaúd-Arábia, Venezuela, India és Oroszország péntek este még nem akartak támogatni.
A házigazda francia diplomácia vezetője szerint a szöveg „differenciált (az országok felelősségében), igazságos, tartós, dinamikus, kiegyenlített, és jogilag kötelező érvényű” megállapodást javasol. Az évi 100 milliárd dolláros támogatás, amelyre az északi fejlett országok tettek javaslatot a déli, fejlődő országok technológiai átállásának finanszírozására 2020-ig „egy lépcsőfok”, és amennyiben érvénybe lép a kiotói egyezményt felváltó párizsi megállapodás, „az új számszerűsített célt legkésőbb 2025-ig meg kell határozni” – mondta Laurent Fabius.
„Ez a megállapodás az egész világ és minden ország számára elengedhetetlen. Segíteni fogja a szigetországokat abban, hogy védekezni tudjanak a partjaikat fenyegető tengerszint-emelkedés ellen, pénzügyi segítséget biztosít Afrikának, támogatja Latin-Amerikát az erdeik megőrzésében, és az olajtermelőknek is segít energiatermelésük diverzifikálásában” – hívta fel a figyelmet a francia külügyminiszter. „Ez a megállapodás olyan nagy ügyeket fog szolgálni, mint az élelmezésbiztonság, a szegénység elleni közdelem, az alapjogok és végül a béke” – tette hozzá.
Francois Hollande francia elnök és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is arra kérték a delegációkat, hogy fogadják el az „első egyetemes klímamegállapodást”.
A dokumentumot Kumi Naidoo, a Greenpeace International vezetője úgy kommentálta: „a kerekek lassan őrölnek, de Párizsban őröltek. A szöveg egyértelműen a történelem szemétdombjára helyezte a fosszilis energiákra épülő ipart.”
Párizs több pontján délután több ezer környezetvédő látványos és jelképes akciókba kezdett a globális klímavédelmi egyezmény megszületésének megünneplésére.
Fotó: UNFCCC/Flickr