Uralkodási rekordot döntött II. Erzsébet királynő

II. Erzsébet királynőé szerdától az évezredes angol-brit monarchia uralkodási időtartamrekordja, amelyet eddig a néhai üknagymama, Viktória királynő tartott 63 évvel, hét hónappal és három nappal.

Ez kellett a rekorddöntéshez

Az új történelmi fejezet kezdetének pillanata nehezen kiszámítható, mivel bizonytalan a 90. életévében járó uralkodó édesapja, az 1952. február 6-án elhunyt VI. György király halálának pontos órája. A konszenzusosan elfogadott számítások alapján az bizonyos, hogy a rekorddöntéshez 23 ezer 226 nap, 16 óra és 23 perc uralkodás szükséges; ezt a pillanatot a Buckingham-palota – az első számú londoni királyi rezidencia – szakértőinek becslése szerdán késő délutánra teszi.

Az is bizonyos, hogy II. Erzsébet uralkodási időrekordjának megdöntésére az uralkodó valamelyik kései utódjának lehet csak esélye. A királynő még nem volt 26 éves, amikor trónra lépett, elsőszülött fia, Károly trónörökös viszont hamarosan betölti 67. életévét. Őt a 33 éves Vilmos herceg – Károly és a néhai Diana hercegnő elsőszülöttje – követi majd a trónon, utána pedig Vilmos és Katalin hercegnő fia, a kétéves György herceg következik a trónutódlási sorban.

II. Erzsébet királynő hosszú uralkodása mindazonáltal több tekintetben már rekorderré tette Károly trónörököst is. Károly ugyanis a trónörökösként eltöltött idő abszolút rekordere az angol-brit monarchia történetében: 2011. április 20-án döntötte meg ezt a rekordot, amelyet addig ükapja, VII. Eduárd – Viktória királynő fia – tartott 59 évvel, két hónappal és 13 nappal. Károly 2013 novemberében megdöntötte a brit trónörökösi korrekordot is. Ez addig IV. Vilmos királyé volt, aki 64 esztendősen, 1830 júniusában léphetett trónra.

A trónörökös is rekorder

Károly hercegnek ráadásul ez már a második korrekordja volt trónörökösként. Hét évvel ezelőtt, 2008-ban ő lett az első walesi herceg, aki nem uralkodóként érte meg 60. születésnapját. Ez is komoly rekord volt, azt a hagyományt ugyanis, hogy az angol trón mindenkori első számú várományosát a walesi hercegi cím illeti meg, az Arany János által is megénekelt I. Eduárd király honosította meg 1301-ben.

Életbiztosítási szakértők a királynőnek már a 70. születésnapján is még legalább negyedszázadnyi további, egészségben leélt életévet valószínűsítettek. A jelenlegi uralkodó édesanyja, Erzsébet anyakirálynő, mindenki „Queen Mum”-ja - a királyi ház egykor messze legnépszerűbb tagja – 2002-ben, életének 102. évében hunyt el. Ha II. Erzsébet királynő is jó egészségben – és uralkodóként – megéri ezt a kort, Károly herceg már a 80-as évei küszöbén járna trónra lépése idején.

II. Erzsébet királynő uralkodásának több mint 63 éve bővelkedik történelmi horderejű eseményekben. Első miniszterelnöke az eddigi tizenkettő közül Winston Churchill, a világháborús győző volt. II. Erzsébet trónra lépésének idején a Kremlben és a Fehér Házban is még azok a vezetők ültek, akik közvetlenül részesei voltak a II. világháborúnak: Moszkvában Sztálin volt az úr, Washingtonban pedig Harry Truman töltötte második elnöki időszakát. II. Erzsébet uralkodása alatt felépült, majd egy nemzedéknyi idő elteltével leomlott a berlini fal és először látogattak űrhajósok a Holdra.

Gondosan ügyelve a hagyományokra

Ő volt az első brit uralkodó, akinek koronázását élő televíziós közvetítésben láthatták az alattvalók – legalábbis abban a 1,5 millió brit háztartásban, amelyben 1953-ban már volt televíziós készülék. Az akkoriban fogható egyetlen csatorna, a BBC televíziója fekete-fehérben közvetítette a jeles eseményt; a színes televíziózás Angliában is csak másfél évtizeddel később vált általánossá. Churchill annak idején ellenezte a koronázás televíziós közvetítését, az ifjú uralkodó azonban már akkor is azt vallotta, hogy a monarchiának lépést kell tartania a modern korral.

A királynő – aki a II. világháború idején, 18 éves hercegnőnként autószerelői képesítést szerzett és a brit hadsereg teherautóit javította – azóta is közismert technikai érdeklődéséről és arról is, hogy egyáltalán nem idegenkedik az internet és a mobil távközlés legújabb eszközeinek használatától sem. Öles szalagcímek adták az alattvalók tudomására, amikor II. Erzsébet 2003-ban elküldte első sms-üzenetét. Két évre rá megvásárolta első iPod multimédiás lejátszóját, három éve megrendelte első iPad táblagépét, tavaly októberben pedig közzétette első személyes üzenetét a Twitter mikroblogportálon.

II. Erzsébet királynő az évszázados hagyományok megőrzésére is gondosan ügyel. A parlament ünnepélyes megnyitó ceremóniájára – amelyen ő olvassa fel aktuális kormányának törvényalkotási programját – például minden évben ugyanazzal a hintóval hajtat a Buckingham-palotából a Lordok Házához, amelyet Viktória királynő is használt ugyanezen alkalmakra.

Szváziföldi király a világrekorder

Minden idők (igazoltan) leghosszabban uralkodó monarchája a Wikipédia szerint a szváziföldi II. Sobhuza: 1899-ben, négyhónaposan került a trónra, s nagykorúságáig, 1921-ig nagyanyja és nagybátyja kormányozta az országot, de II. Sobhuza összesen 82 évig uralkodott. Őt VII. Bernard követi, a Lippei Hercegség feje, aki 81 évig, 1429 és 1511 közt ült a trónon, így ő a történelem leghosszabban uralkodó európai monarchája. Egy éves kora előtt örökölte meg a hercegséget, jó ideig régens kormányzott helyette is. A harmadik helyezett Henneberg-Schleusingen hercegségének egykori ura, IV. Vilmos, aki 1480-tól 1559-ig, 78 éven át vezethette hazáját.

A 68 évig uralkodó (1848-1916) osztrák császári és magyar királyi rekorder Ferenc József 32. a listán, amelyen II. Erzsébet jelenleg a 48. helyet foglalja el. Az 1387-től 1437-ig, 50 éven át uralkodó Zsigmond királyunk 175. a listán.