Nem hallgatnak a románok a magyar ellenzékre, tömegével hagyják el hazájukat
Magyarországra tízezrek költöznek Romániából, Romániába hazánkból szinte senki sem.
A Calais-nál emelt kerítések hatására drasztikusan csökkent azok száma, akik megkísérelnek átkelni Angliába, de ez nem jelent hosszútávú megoldást a helyzetre. A franciaországi menekülttábor már egyfajta kisvárosként működik, és egyre többen gondolják úgy, hogy mégis inkább itt próbálnának szerencsét Nagy-Britannia helyett.
Nagyságrenddel, mintegy 150 főre csökkent azok száma, akik a veszélyekkel dacolva éjjelente megpróbálnak átkelni a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő Csatorna-alagúton — jelentette a létesítmény üzemeltetője. A helyzet javulása Calais-nál a fokozott biztonsági intézkedéseknek, köztük az újonnan emelt kerítéseknek köszönhető, de ezek hosszú távon nem jelentenek megoldást — közölte az Eurotunnel a BBC brit közszolgálati médiatársaság hétfői jelentése szerint.
Bár a dzsungelként emlegetett menekülttábor egyre nő — a BBC helyszíni riportja szerint már egyfajta kisváros: boltokkal, iskolákkal és imádkozásra alkalmas helyekkel —, azok száma, akik éjszakánként megpróbálnak vonatokra vagy kamionokra felkapaszkodva átjutni az alagút brit oldalára, az egy hónappal ezelőtti kétezerről hozzávetőleg 150-re csökkent, és egyre többen gondolják úgy, hogy inkább Franciaországban szeretnének maradni.
A kerítéseknek nagy hasznát vették, de az alagút üzemeltetője szerint a 150 körüli létszám is elfogadhatatlan. „A kerítések rövid és talán középtávon megoldást jelentenek, hosszú távon azonban csak ott fejtik ki hatásukat, ahol állnak. Egyszerűen más utakat fognak keresni a menekültek” — mondta Pascal Aerts, a calais-i illegális bevándorlók táborát őrző rendőrök vezetője, hozzátéve, hogy a menekültválság megoldását nem Calais-nál fogják megtalálni, politikai rendezésre van szükség.
Franciaországban maradnának
„Eredetileg az volt a célunk, hogy eljussunk Nagy-Britanniába, mert beszéljük a nyelvet, de az átkelés veszélyeit felmérve inkább úgy döntöttünk, maradunk” — idézte a BBC az egyik menekültet. Egy másik (egy 11 éves kisfiú) elmondta, hogy egy évbe telt, mire eljutott Calais-ba: Afganisztánból Pakisztánon, Iránon, Törökországon, Görögországon és Olaszországon át vezetett az útja Franciaországba.
Vele van a bátyja, és apja is ott volt a calais-i táborban, de neki már sikerült átjutnia Angliába. Ezért ők mindenáron szeretnének Nagy-Britanniába menni. Arra kérdésre, hogy milyen jövőt szeretne, a fiú azt válaszolta, mérnöknek akar tanulni és szeretne focizni, de most úgy érzi, nem maradt semmi reménye.
A táborban gyakori a begipszelt — törött — végtagok látványa, amely a kerítések megmászásának veszélyeire emlékezteti a migránsokat. A gyógyulás után a menekültekre nehéz döntés vár: megpróbálnak újra bejutni az alagútba és átkelni Nagy-Britanniába, számolva azzal, hogy esetleg újra kudarcot vallanak, vagy Franciaországban maradnak, és ott kérnek menedéket — zárult a BBC riportja.