Kína visszautasítja Clinton kritikáját

Pekingben zokon vették, hogy Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter „megbocsáthatatlannak” nevezte öt női aktivista őrizetbe vételét Kínában, akik demonstrációt akartak szervezni a tömegközlekedési eszközökön előforduló szexuális zaklatások ellen – derült ki a külügyminisztérium szóvivőjének keddi nyilatkozatából.

A kínai parlament éves ülésszakának idején, a nemzetközi nőnap előtt elfogott öt nő érdekében már korábban közbenjárt London és az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete Samantha Power, de sikertelenül. Hillary Clinton Twitter-üzenetében kategorikusan kijelentette: „A nőjogi aktivisták őrizetbe vételének véget kell vetni. Ez megbocsáthatatlan.”

Hua Csun-jing, aki a jelenlegi kínai külügyi szóvivők közül az egyetlen nő, kijelentette: „Reméljük, más országok közszereplői tiszteletben tartják a kínai igazságszolgáltatás szuverenitását és függetlenségét.” Mint mondta, az ügyet belügynek tekintik, amelyben az illetékes hivatalok a törvényeknek megfelelően járnak el. „Kínában joguralom érvényesül” – tette hozzá Hua kérdésre válaszolva szokásos napi tájékoztatóján.

A szóban forgó aktivisták, akiket a nyugati médiában „a kínai feminista mozgalom magjaként” emlegetnek, már több ízben hallattak magukról. 2012-ben például hajukat leborotválva tiltakoztak a felsőoktatási felvételiken a férfiak számára biztosított nagyobb kvóta miatt, máskor férfi vécéket foglaltak el, mert álláspontjuk szerint a nőknek több mellékhelység jár, mivel számukra hosszabb a várakozás ideje.

A családon belüli erőszak ellen ketten egy ízben úgy tiltakoztak, hogy fehér menyasszonyi ruhájukat vörös festékkel öntötték le és egy népszerű turisztikai helyen azt kiabálták, „igen a szeretetre, nem az erőszakra”.

Sajtójelentések szerint a múlt hétre több mint 1100 aláírás gyűlt össze azok részéről, akik a szabadon engedésüket kérik. Külföldön a Facebook és a Twitter közösségi oldalakon indult kampány a kiszabadításukra. Állítólag több tízezren csatlakoztak a felhíváshoz.

Peking nem nézi jó szemmel a spontán utcai tüntetések kísérleteit, a közösségeket, járókelőket megmozgató demonstrációk tervét, az esetleg tömegmegmozdulásokba torkolló kezdeményezéseket. Ezeket nem engedélyezi, elsősorban attól tartva, hogy erőszakossá fajulnak.

Ezzel együtt a nők jogainak kérdése, hátrányos megkülönböztetésük, a családon belüli erőszak problémája a kínai médiában és a politikában is jelen van. A tömegközlekedési eszközökön tapasztalható szexuális zaklatás jelenségére pedig nemrégen a fővárosban azt vetették fel, hogy külön metrókocsikat kellene kijelölni a nőknek és a férfiaknak.