A terrorizmus elleni intézkedésekről vitatkoztak az Európai Parlamentben

A terrorizmus elleni lehetséges uniós intézkedéseket vitatta meg az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén Brüsszelben. Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság belügyi kérdésekért felelős tagja, a bizottság álláspontját ismertetendő arról beszélt, hogy a jelenleg is rendelkezésre álló eszközök alkalmazásának hatékonyságát kellene növelni. „A terrorizmus nem ismer határokat” – szögezte le a görög politikus, aki szerint éppen ezért az EU-nak koherens és egységes választ kell adnia, a különféle intézményeknek nem most kell versengeniük, hogy melyikük tesz többet, vagy kelti pusztán ennek látszatát.

„A szabadság és a biztonság egyazon érme két oldala, nem egymással ellentétes célok” – hangsúlyozta Avramopulosz. Hangsúlyozta, hogy bármilyen új intézkedés előtt a már meglévő uniós lehetőségeket kell jobban kihasználni, például a schengeni információs rendszert. Avramopulosz szerint mindazonáltal szükség van a légi utasok adatait rögzítő új uniós adatbázisra, hogy a rendfenntartó és bűnüldöző erők hozzáférjenek a szükséges adatokhoz, emellett pedig optimalizálni kell az információmegosztást a tagállami hatóságok között. A görög biztos rámutatott, hogy a fegyverkereskelem és a terrorizmus finanszírozása ellen is lépéseket kell tenni, valamint az együttműködést is javítani kell.

Az Európai Néppárt vezérszónoka, Monika Hohlmeier annak fontosságát hangsúlyozta, hogy nem szabad elveszni a részletekben, és azt kell szem előtt tartani, hogy milyen eszközökre van szükségük a bűnüldöző szerveknek, és hogyan lehet elejét venni a radikalizációnak. Gianni Pittella, a szociáldemokraták frakcióvezetője aláhúzta, hogy az EU alapja a szabadság. Az olasz politikus szerint is a meglévő eszközöket kell jobban kihasználni, a mozgás szabadságának aláásása nélkül. Pittella úgy vélte, hogy a légi utasok adatainak regisztere önmagában nem old meg semmit, az adatkezelés kockázata pedig túl nagy. A frakcióvezető szerint meg kell erősíteni az igazságügyi együttműködést és a társadalmi befogadást, mert a támadók sokszor a társadalom pereméről érkeznek. Pittella úgy ítélte meg, a radikalizáció ellen több párbeszédre és oktatásra lenne szükség.

Timothy Kirkhope, az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportjából arról beszélt, hogy legalább 3000 úgynevezett külföldi harcos térhet vissza Európába a Közel-Keletről, s használhatják ki a tagállamok közötti információcserében rejlő hiányosságokat. A brit konzervatív politikus szerint éppen ezért jó ötletnek tartja a légi utasok adatainak összegyűjtését. 

A liberálisok vezetője, Guy Verhofstadt Eurointel néven arra tett javaslatot, hogy a tagállamok osszanak meg egymással több információt, amelyet aztán közösen elemezzenek. „Nem az a gond, hogy nem gyűjtünk elég adatot, hanem, hogy a hatóságok nem osztják meg egymással” – húzta alá a belga politikus, aki szerint ugyanolyan ambíciózusnak kell lenni, mint a 2001. szeptember 11-én az Egyesült Államok ellen elkövetett terrortámadásokat követően. A volt belga kormányfő szerint az uniós szerződés előírásainak sem kellene akadályt jelenteniük, mert ha a bankok védelme érdekében lehetett gyorsított eljárással módosítani az alapszerződés passzusait, akkor az állampolgárok biztonságának szavatolása érdekében is lehetővé kell ezt tenni. „Ez nem civilizációk és kulturák összecsapása, bűnözőkkel és terroristákkal harcolunk” – húzta alá Verhofstadt.

A radikális baloldal vezérszónoka, Cornelia Ernst azt hangsúlyozta, hogy a terrorizmus ellen ott kell fellépni, ahol keletkezik, például nem lenne szabad fegyvereket szállítani Irakba vagy Szaúd-Arábiába. A politikus szerint Európában ott keletkezik terrorizmus, ahol a társadalmi befogadás csődöt mond. Tűzzel nem lehet tüzet oltani – húzta alá a német képviselő.

Jan Philip Albrecht, a zöld frakció részéről azt nyomatékosította, hogy nem a tömeges adatgyűjtés, hanem a célzott intézkedések jelenthetnek megoldást, ezért nem jelképes, de a polgárok szabadságjogait feláldozó intézkedésekre kellene költeni több százmillió eurót, hanem azoknak a szakembereknek kellene segítséget nyújtani, akik a hírszerzési adatokat elemzik, annak érdekében, hogy fel tudják tárni az összefüggéseket.

Az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoport szószólója, Paul Nuttall úgy vélte, három dologra van szükség. Egyrészt be kell vonni az európai muszlimokat, akiknek szerinte felelősségük van abban, hogy kivessék maguk közül a radikálisokat. Emellett Nuttall arra az álláspontra helyezkedett, hogy el kell számoltatni Törökországot, amely szemet huny afölött, hogy dzsihadisták járkálnak át a határain, miközben több százmillió eurót vesz fel előcsatlakozási támogatásként. A brit politikus szerint emellett szigorúbb határellenőrzésre is szükség van. Paul Nuttall megjegyezte: nem az a kérdés, lesz-e újabb terrortámadás, hanem az, hogy hol és mikor.

A magyar képviselők részéről Morvai Krisztina és Sógor Csaba kapott szót. A Jobbik EP-képviselője arról beszélt, hogy megdöbbentő, ha ártatlanok esnek áldozatul a terrorizmusnak, ám aki használja az eszét, az látja, hogy az emberek természetes félelme könnyen kihasználható olyan intézkedések bevezetésére, amelyek csökkentik a szabadságukat. Felidézte, hogy a 2001-es terrortámadásokat követően két „igazságtalan és indokolhatatlan” háború indult el, elkezdődött az internet totális ellenőrzése, és továbbra is embereket tartanak fogva és kínoznak Guantánamón (az amerikai börtöntáborban), s a világ ettől mégsem lett biztonságosabb.

A romániai magyar néppárti EP-képviselő, Sógor Csaba úgy vélte, hogy meg kell kettőzni az erőfeszítéseket, jobban kell alkalmazni a meglévő szabályokat, de a biztonság növelésének nem szabad veszélyeztetnie a szabadságjogokat.