Brüsszel tavaly június óta hét országtól, Ciprustól, Írországtól, Luxemburgtól, Máltától, Hollandiától, az Egyesült Királyságtól és Belgiumtól kért adatokat az adómegállapodásaikról, s összesen négy ügyben indított hivatalos vizsgálatot annak kiderítésére, biztosítottak-e a tagállamok tiltott állami támogatást a megállapodásokon keresztül egyes cégeknek. Írországban az Apple-lel, Hollandiában a Strarbucks-szal, Luxemburgban pedig az Amazonnal és a Fiat pénzintézetével kötött adómegállapodás vált gyanússá Brüsszel számára.
Novemberben oknyomozó újságírók tárták a nyilvánosság elé, hogy Luxemburg cégek százai számára tette lehetővé, hogy más országokban szerzett bevétel és haszon után a nagyhercegségben fizessenek adót, többnyire a máshol fizetendőnek a töredékét. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság november elsején hivatalba lépett elnöke húsz éven át volt az ország pénzügyminisztere és ezzel jórészt párhuzamosan a miniszterelnöki posztot is betöltötte. Juncker a botrány kirobbanását követően azzal védekezett, hogy hazájában az adóhatóság nem tartozik a kormány közvetlen irányítása alá, így a megállapodások tartalmáért nem felelős, nem ő vagy kormánya kötötte őket.