NATO-csúcs, ukrán válság: növelni fogjuk a védelmi kiadásokat

Az államtitkár elmondta: ez az intézkedéscsomag a kibervédelem mellett a logisztikai támogatás, a vezetés és irányítás, a kommunikáció, valamint  a sebesült katonák ápolásának területét érinti. Magyarország azt is felajánlotta, hogy segíti az ukrán konfliktus során megsérült katonák kezelését és rehabilitációját. 

 

Magyarország vállalta: ha az Országgyűlés is hozzájárul, a korábban  egy 2012-es kormányhatározatban tett vállalásához képest, amely a védelmi költségvetés nominális szinten tartásáról, majd 2016-tól a GDP 0,1 százalékkal való emeléséről szólt, növelni fogja a védelmi költségvetését. A pápai bázisrepülőtéren olyan infrastrukturális fejlesztéseket terveznek, hogy azt akár a NATO legnagyobb repülőgépe is használni tudja. A honvédség rövid időn belül egy lövészszázadot telepít a Baltikumba 2-2,5 hónapra, a kijevi NATO összekötő irodába szakértőt küld, s szerepet vállal a gyors reagálású erőben is. Szerepet vállalunk továbbá a jövőben intenzívebb és gyakoribb kiképzési programokban, s jövőre több többnemzeti, NATO-parancsnokság felügyelete alá tartozó hadgyakorlatokat is tartanak Magyarországon – fejtette ki Siklósi Péter.

 

A NATO jövőre Afganisztánban tervezett „Resolute Support” elnevezésű missziójában körülbelül száz katonával vesz részt a Magyar Honvédség – tette hozzá Siklósi Péter. A HM helyettes államtitkára szerint a múlt heti NATO-csúcs egyértelmű üzenete volt, hogy a Nyugat egységes. 

 

Takács Szabolcs, Külgazdasági és Külügyminisztérium , biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára is a múlt heti NATO-csúcs legfontosabb eredményének azt nevezte, hogy a szövetség megerősödött. Egyértelmű üzenete volt, hogy a NATO egy erős katonai együttműködés, amely nem tűri, hogy bármely tagját atrocitás érje – tette hozzá.

 

A KKM helyettes államtitkára szerint abban konszenzus van, hogy a múlt heti NATO-csúcs a szövetség legújabbkori történetének talán legfontosabb csúcstalálkozója volt. Olyankor rendezték ezt meg, amikor a szövetség területének közvetlen szomszédságában háborúk dúlnak. Bár déli irányban a konfliktus már nem újkeletű, az események sem Szíriában sem Irakban nem a rendezésről szólnak, hanem a pusztításról. Mint kiemelte: az utóbbi időben a Közel-Keleten olyan erők erősödtek meg, amelyekkel szembeni küzdelem nem tűr halasztást. Az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet etnikai és vallási közösségek (köztük a keresztények) teljes kiirtására esküdött fel – hangzott el.  A NATO, s a tagállamok vezetői kiemelték, a cél nem az Iszlám Állam megfékezése, hanem annak elpusztítása – ismertette Takács Szabolcs, hozzátéve: ezt Magyarország teljes mértékben támogatja. Kitért arra is: sok NATO tagállam számára probléma, hogy állampolgáraik is harcolnak ezeken a területeken, s nem a nyugati erők oldalán. Útlevelükkel bármikor visszatérhetnek hazájukba, amely komoly biztonsági kockázatot jelent.

 

Takács Szabolcs kitért arra is: a magyar kormány szerint az afganisztáni misszióban voltak nehézségek és súlyos áldozatok, de összességében a szövetség teljesítette azt a feladatot, amelyet az afganisztáni válság kezdetén vállalt. Mint mondta, a folyamat még nem ért véget, de remélhetőleg néhány héten belül minden politikai szereplő által elismert legitim vezetője lesz az államnak, s így meg lehet kötni azokat az – Afganisztán és az USA, valamint a Afganisztán és a NATO közötti – biztonsági szerződéseket, amelyekkel hosszabb távon rendeződhet a helyzet.

 

A KKM államtitkára azt is elmondta, hogy a NATO-csúcson a magyar kormány azt is kifejezte, a szövetség további bővítését – különösen a nyugat-balkáni térség országait érintően – napirenden kell tartani.