Az amerikai védelmi minisztériumban kidolgozott, háromszakaszos akcióterv keretében akár három évig – vagyis Obama elnöki mandátumának lejárta utánig – is elhúzódhat az ISIS felszámolása. A terv kizárja az amerikai csapatok szárazföldi bevetését.
Barack Obama amerikai elnök elvárja a kongresszustól, hogy megszavazza annak a terrorelhárítási alapnak a feltöltését, amelyből a partnerországok fegyveres szolgálatainak kiképzését és felszelését finanszírozná az Egyesült Államok – jelentette ki hétfőn Washingtonban Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője. Az ötmilliárd dolláros terrorelhárítási alapból Amerika más országok terrorizmus-ellenes küzdelmét támogatja.
Az Iszlám Állam elleni fellépés érdekében emellett nemzetközi koalíciót hoznak létre, aminek kiszélesítése érdekében kedden a Közel-Keletre utazik az amerikai külügyminiszter.
Az amerikai elnök várhatóan szerdán ismerteti stratégiáját azzal kapcsolatban, hogy miként kívánja legyőzni az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezetet.
A The New York Times című amerikai lap hétfőn kormányzati forrásokra hivatkozva azt állította, hogy az amerikai védelmi minisztériumban kidolgozott, háromszakaszos akcióterv keretében akár három évig – vagyis Obama elnöki mandátumának lejárta utánig – is elhúzódhat az ISIS felszámolása. A három szakaszból az első az iraki légicsapásokkal már megkezdődött. A következő fázisban az iraki hadseregnek és a kurd harcosoknak nyújtott tanácsadással, kiképzéssel és fegyverszállítással fokozzák az erőfeszítéseket. A harmadik szakaszban a feladat az ISIS erőinek szíriai megtörése.
A folyamatban kulcsszerepe lesz a nemzetközi összefogásnak, valamint annak a terrorelhárítási partnerségi alapnak, amelyből az Egyesült Államok más országok küzdelmét fogja támogatni a radikális szélsőségesek ellen. A terv kizárja az amerikai csapatok szárazföldi bevetését.
John Kerry amerikai külügyminiszter hétfőn arról beszélt: hónapokig, talán évekig tartó koalíció jön létre az Iszlám Állam legyőzésére. Kerry kedden a Közel-Keletre utazik, hogy a koalíció bővítéséről egyeztessen. A külügyminiszter jelentős mérföldkőnek nevezte a Irak „új és befogadó” kormányának megalakulását, amit Washington feltételéül szabott Bagdadnak az Iszlám Állam ellen nyújtott katonai támogatás kiszélesítéséhez.
A Fehér Ház szóvivője szerint a Fehér Háznak jelenleg nincs álláspontja Ted Cruz republikánus szenátornak azzal a javaslatával kapcsolatban, hogy fosszák meg amerikai állampolgárságuktól mindazokat, akik az IÁ oldalán harcolnak. A hivatalosan közölt adatok szerint több, mint százan lehetnek ilyen személyek.
Barack Obama hétfőn telefonon beszélt az iraki miniszterelnökkel. Az amerikai elnök hangsúlyozta az ISIS legyőzésével kapcsolatos elkötelezettségét, Haider al-Abádi pedig hangoztatta elkötelezettségét, hogy együttműködjön minden iraki közösséggel, valamint az ország nemzetközi partnereivel annak érdekében, hogy fokozza Irak képességeit a közös ellenség elleni harcban. A felek egyetértettek abban, hogy az új iraki kormánynak haladéktalanul konkrét lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy választ adjon az irakiak törekvéseire és jogos sérelmeire.
Az a helyzet, hogy ezekben a figurákban az eszme felülírja az emberséget, és csak azért nem akasztanak, nyaktilóznak és lövöldöznek még, mert ahhoz is gyávák. Ungváry Zsolt írása.
Doha teljesen újraértékeli közvetítői szerepét és a terrorszervezet jövőjét az országban.
A Trump-párti aktivista és hívő keresztény elleni merénylet a legújabb hibbant szélsőbaloldali elméletek és az általuk hiszterizált közállapotok következménye. Charlie Kirk halálára. Szilvay Gergely írása.
A volt demokrata elnök X-oldalán reagált a történtekre.
„Ha én nem lennék, akkor őneki nem lenne politikai karrierje” – fogalmazott a miniszterelnök.
Gál Kinga Strasbourgban exkluzív interjút adott a Mandinernek Ursula von der Leyen évértékelőjét követően.
Az esetre Bohár Dániel riporter hívta fel a figyelmet.
A Reakció legújabb adásában Kacsoh Dániel vendége Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos volt.
