Válságban a francia politikai rendszer

Az általában politikailag teljesen ellentétes álláspontot képviselő konzervatív Le Figaro, a baloldali Libération és a balközép Le Monde is úgy vélte, hogy a kormány lemondásával a teljes politikai rendszer került válságba. A lapok címoldalán a baloldali köztársasági elnök egyedül látható, arra utalva, hogy a népszerűtlen Hollande saját táborában is elszigetelődött.

Az okokat illetően nem értenek egyet a lapok. A Le Figaro szerint a megszorításokat vitató gazdasági miniszter távozása szükségszerű, miután ezúttal „a provokáció túl erős volt”. A Libération szerint viszont „a hatalmas (kormány)válság hátterében a látszatnál sokkal kisebb nézeteltérés húzódik meg”. A baloldali lap szerint „mindenki vagy majdnem mindenki tudja, hogy Arnaud Montebourg-nak az európai megszorításokat érintő bírálatai jogosak. Osztja azokat különböző formában az IMF, egy Nobel-díjas, az európai baloldal, a The New York Times és már Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is”.

„Micsoda műsor!” – olvasható a Le Parisien című fővárosi napilap címoldalán, amely a kormányból biztosan távozó minisztereket, a válságot kirobbantó gazdasági tárcavezetőt, a vele szolidáris Benoit Hamon oktatási és Aurélie Filippetti kulturális minisztert, valamint az őket távozásra kényszerítő Hollande-ot és Manuel Valls kormányfőt egy tévésorozat főszereplőiként állította be. Miután az említett kormánytagok a megszorító gazdaságpolitika helyett a lakosságot támogató intézkedéseket és gazdaságösztönző beruházásokat sürgettek, Hollande az általa meghatározott irányvonallal összhangban álló új kormány alakítására kérte fel Vallsot, így kényszerítve ki azon miniszterek távozását, akik nem értenek egyet az elnök gazdaságpolitikájával. Az új kormány összetételét kedden jelentik be. 

A Les Échos című vezető gazdasági napilap szerint Montebourg-nak egy dologban igaza van: Hollande gazdaságpolitikája nem vált be. Miután a lap felidézte a két éve megválasztott elnök eddigi mandátumára jellemező „politikai válságok hosszú és látványos litániáját”, arra emlékeztetett, hogy azoknak a politikai vezetőknek a többsége, akik hozzájárultak Hollande győzelméhez, már átálltak az ellenfél táborába. A lap szerint a gazdasági eredmények azért nem mutatkoznak, mert gyorsabban és mélyebben kellene a reformokat végrehajtani. „Ha a végrehajtó hatalom nem vált irányt, az ország hosszú válságra van ítélve” – vélte a Les Échos.

Dominique Rousseau politológus a Libérationnak adott interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy az új kabinet olyannyira az Hollande-hoz legközelebb álló politikusokból fog állni, hogy nem kizárt, a kormányt meg fogja buktatni a parlament és az elnöknek fel kell oszlatnia a törvényhozást. A nemzetgyűlésben a baloldalnak jelenleg 305 képviselője van, az abszolút többséghez pedig 289 szavazatra van szükség.

A Le Monde szerint „egy strukturális válság alakult ki, amely nem egyszerűen két miniszter, Arnaud Montebourg és Benoit Hamon személyes játéka, akik egyszerre akartak kint és bent is lenni, szolgálni és vitatni (a kormányt). Hanem egy olyan válság, amely rávilágít a baloldal gyengeségére, amatőrizmusára, a válsággal szembeni felkészületlenségére, arra, hogy képtelen kollektív módon fellépni a válsággal szemben”. A lap szerint „nem sok maradt meg a köztársasági elnök tekintélyéből”, és a kedden megalakuló új kormány az elnök „utolsó esélye mandátuma megmentésére” és arra, hogy a végreható hatalom számára kiderüljön: „van-e még többsége a politikájának”.