Szerb elnök: Nem vagyok Aszad, én nem fogok elmenekülni!
Az újvidéki tragédiát követő tüntetések mögött a nyugati hatalmakat sejti Aleksandar Vucic szerb államfő.
A srebrenicai vérengzés 19. évfordulóján 175 újonnan azonosított áldozatot temettek el a kelet-boszniai Srebrenica melletti potocari emlékhelyen - számolt be róla a boszniai sajtó pénteken.
A 19 évvel ezelőtti mészárlásnak korábban már 6066 áldozatát helyezték örök nyugalomra Potocariban. A most eltemetett áldozatok közül a legfiatalabb 14, a legidősebb 79 éves volt. Korábban már csecsemő maradványait is elhelyezték a közös emlékhely sírjában. A gyászszertartáson a családtagok és barátok mellett az ország vezetői, valamint a külföldi diplomáciai képviseletek megbízottai is részt vettek.
Srebrenica a boszniai háború idején (1992-95) az Egyesült Nemzetek Szervezetének védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzés a nemzetközi jog szerint népirtásnak minősül, és a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják Európában. Július 11-ét Bosznia-Hercegovina főleg bosnyákok és horvátok lakta országrészének, a Bosznia-hercegovinai Föderációnak vezetése az idén gyásznappá nyilvánította.
A megemlékezésen Enes Suljkanovic, Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének, a boszniai Szerb Köztársaságnak az alelnöke kiemelte: „csak az vezethet megbékéléshez és akadályozhatja meg az ilyen tragédiák megismétlődését, ha valamennyi áldozatnak megadjuk a megfelelő tiszteletet. Erre van szükség ahhoz, hogy a jövő felé fordulhassunk”. Valentin Inzko, az Európai Unió boszniai főképviselője a gyásznapon azt mondta, hogy a Srebrenicában történtek a világtörténelem szomorú fejezetéhez tartoznak, az áldozatokat nem szabad elfelejteni, a bűnösöknek pedig felelniük kell tetteikért.
Kutatócsoportok még mindig keresik az áldozatok holttesteit, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háború után sok esetben kiásták és más helyre szállították a hullákat, hogy elrejtsék tetteik bizonyítékait. A maradványok többször roncsolódtak és összekeveredtek, ezért a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal azonosítható egy-egy áldozat. A DNS-teszteket végző csoport egyik tagja a boszniai médiának elmondta: tavaly óta 700 új áldozatot azonosítottak, közülük azonban csak 175-öt temettek most el. Az utóbbi 19 év alatt ennél mindig több volt az eltemetett srebrenicai áldozatok száma. Előfordult már olyan is, hogy a családok nem akarták, hogy a megtalált családtag csontjait a közös emléksírba helyezzék, gyakran ugyanis csupán egy-egy csontról volt szó, amit inkább emlékként megőriztek.