Itt vannak az újabb részletek a nyugati világ budapesti csúcstalálkozóiról (VIDEÓ)
Zsigmond Barna Pál szerint a tanácskozások hangulata megváltozhat Magyarországgal kapcsolatban, ha Donald Trump győz az amerikai elnökválasztáson.
Palesztina úgy döntött, felvételét kéri az ENSZ tizenöt tagszervezetébe és egyezményébe. Izrael szankciókkal válaszol: elnapolják palesztin rabok elengedését és korlátozzák a palesztin hatóság tevékenységét Ciszjordánia egyes területein. A béketárgyalásokon a palesztin álláspontok is megkeményedtek.
Izrael szankciókat határozott el a palesztinok ellen, mert kedden felvételük kéréséről döntöttek az ENSZ tizenöt tagszervezetébe és egyezményébe – közölte a Háárec című izraeli lap pénteken. Első lépésként elnapolták az 1993-as oslói egyezmény előtt bebörtönzött palesztin rabok elengedését mindaddig, amíg vissza nem vonják az ENSZ-nek küldött beadványokat. Ezek után Benjámin Netanjahu miniszterelnök Móse Jaalon védelmi miniszterrel közösen szankciós javaslatokat kért Jóáv Mordehaitól, a megszállt területek koordinátorától.
Az egyik elfogadott ötlet a Ciszjordániában működő Watania mobiltelefonos cég új, gázai hálózatára kiadott engedélyének a befagyasztása volt. Emellett Izrael korlátozza a palesztin hatóság tevékenységét az ún. „C” területeken Ciszjordániában, ahol az oslói egyezmény szerint a zsidó állam a felelős a civil és a katonai ellenőrzésért.
A közszolgálati rádió szerint felfüggesztik a miniszterek és igazgatók közötti magas szintű kapcsolatokat, és csakis a ciszjordániai kormányzati tevékenység koordinálásáért felelős tábornok, Jóáv Mordehai intézhet majd minden ügyet a Palesztin Hatósággal. A Háárec szerint további szankciókat is mérlegelnek, egyebek közt az Izrael által beszedett palesztin vámbevételek átutalásának leállítását és az Izraeli Elektromos Művekkel szemben fennálló több százmilliós palesztin tartozás behajtását.
A palesztinok álláspontja is megkeményedett az izraeli delegációval folytatott, a békefolyamat megmentését célzó sikertelen kilencórás szerda éjjeli megbeszélés után. Ők csütörtökön egy nyolc pontból álló listát tettek közzé követeléseikről, csakis ezek teljesítése esetén készek folytatni a béketárgyalásokat Izraellel. Első helyen Netanjahunak írásban köteleznie kellene magát, hogy Palesztina határai az 1967-es vonalak mentén lesznek, és Kelet-Jeruzsálem lesz a fővárosa. Szabadon kellene engednie 1200 palesztin foglyot, köztük a terrorizmusért ötszörös életfogytiglanra ítélt Marván Bargúti Fatah-vezetőt. Izraelnek meg kellene szüntetnie a Gázai övezet blokádját, és abba kellene hagynia az építkezéseket Kelet-Jeruzsálemben.
A palesztin álláspont szerint izraeli hadsereg nem léphetne be a palesztin ellenőrzés alatt lévő ciszjordániai „A” övezetbe őrizetbe vételek vagy leszámolások céljával, s engedélyeznie kellene a „C” területek ellenőrzését a palesztinoknak. Ezenkívül Izraelnek lehetővé kellene tennie az európai országokba száműzött palesztinok visszatérését Ciszjordániába, s újra meg kellene nyitnia a bezárt palesztin fejlesztési ügynökségeket.