Palesztina úgy döntött, felvételét kéri az ENSZ tizenöt tagszervezetébe és egyezményébe. Izrael szankciókkal válaszol: elnapolják palesztin rabok elengedését és korlátozzák a palesztin hatóság tevékenységét Ciszjordánia egyes területein. A béketárgyalásokon a palesztin álláspontok is megkeményedtek.
Izrael szankciókat határozott el a palesztinok ellen, mert kedden felvételük kéréséről döntöttek az ENSZ tizenöt tagszervezetébe és egyezményébe – közölte a Háárec című izraeli lap pénteken. Első lépésként elnapolták az 1993-as oslói egyezmény előtt bebörtönzött palesztin rabok elengedését mindaddig, amíg vissza nem vonják az ENSZ-nek küldött beadványokat. Ezek után Benjámin Netanjahu miniszterelnök Móse Jaalon védelmi miniszterrel közösen szankciós javaslatokat kért Jóáv Mordehaitól, a megszállt területek koordinátorától.
Az egyik elfogadott ötlet a Ciszjordániában működő Watania mobiltelefonos cég új, gázai hálózatára kiadott engedélyének a befagyasztása volt. Emellett Izrael korlátozza a palesztin hatóság tevékenységét az ún. „C” területeken Ciszjordániában, ahol az oslói egyezmény szerint a zsidó állam a felelős a civil és a katonai ellenőrzésért.
A közszolgálati rádió szerint felfüggesztik a miniszterek és igazgatók közötti magas szintű kapcsolatokat, és csakis a ciszjordániai kormányzati tevékenység koordinálásáért felelős tábornok, Jóáv Mordehai intézhet majd minden ügyet a Palesztin Hatósággal. A Háárec szerint további szankciókat is mérlegelnek, egyebek közt az Izrael által beszedett palesztin vámbevételek átutalásának leállítását és az Izraeli Elektromos Művekkel szemben fennálló több százmilliós palesztin tartozás behajtását.
A palesztinok álláspontja is megkeményedett az izraeli delegációval folytatott, a békefolyamat megmentését célzó sikertelen kilencórás szerda éjjeli megbeszélés után. Ők csütörtökön egy nyolc pontból álló listát tettek közzé követeléseikről, csakis ezek teljesítése esetén készek folytatni a béketárgyalásokat Izraellel. Első helyen Netanjahunak írásban köteleznie kellene magát, hogy Palesztina határai az 1967-es vonalak mentén lesznek, és Kelet-Jeruzsálem lesz a fővárosa. Szabadon kellene engednie 1200 palesztin foglyot, köztük a terrorizmusért ötszörös életfogytiglanra ítélt Marván Bargúti Fatah-vezetőt. Izraelnek meg kellene szüntetnie a Gázai övezet blokádját, és abba kellene hagynia az építkezéseket Kelet-Jeruzsálemben.
A palesztin álláspont szerint izraeli hadsereg nem léphetne be a palesztin ellenőrzés alatt lévő ciszjordániai „A” övezetbe őrizetbe vételek vagy leszámolások céljával, s engedélyeznie kellene a „C” területek ellenőrzését a palesztinoknak. Ezenkívül Izraelnek lehetővé kellene tennie az európai országokba száműzött palesztinok visszatérését Ciszjordániába, s újra meg kellene nyitnia a bezárt palesztin fejlesztési ügynökségeket.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
„Most, hogy már az EU saját pénze forog kockán, a diplomácia is elkezd elmozdulni.”
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Szerencsére sem az utasok, sem a személyzet nem volt veszélyben.
A hegeli dialektika szerint minden tézis megszüli az antitézist.
Mit mond a nemzetközi jog egy ilyen lépésről? Valóban hadüzenetnek számítana az orosz állami vagyon elvétele és Ukrajnának adása? Erről kérdeztük ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt.
Gyermekek, rabbik és holokauszt-túlélők estek áldozatul a Bondi Beachen történt támadásban – a kérdés most az, miért nem sikerült mindezt megelőzni.
A kormány döntése értelmében tovább emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ami a következő években is meghatározza a magyar bérek alakulását.
A Financial Times szerint hajnali fél kettőkor született meg a kényszerű B terv a hitelfelvételről, amiből Magyarország zseniális húzással maradt ki.
