Drámai beismerés az amerikai elnöktől: „Putyin cserben hagyott”

Donald Trump Charlie Kirkről is megemlékezett brit állami látogatásának végén, akinek egészen haláláig elnöki jövőt jósolt.

Palesztina úgy döntött, felvételét kéri az ENSZ tizenöt tagszervezetébe és egyezményébe. Izrael szankciókkal válaszol: elnapolják palesztin rabok elengedését és korlátozzák a palesztin hatóság tevékenységét Ciszjordánia egyes területein. A béketárgyalásokon a palesztin álláspontok is megkeményedtek.
Izrael szankciókat határozott el a palesztinok ellen, mert kedden felvételük kéréséről döntöttek az ENSZ tizenöt tagszervezetébe és egyezményébe – közölte a Háárec című izraeli lap pénteken. Első lépésként elnapolták az 1993-as oslói egyezmény előtt bebörtönzött palesztin rabok elengedését mindaddig, amíg vissza nem vonják az ENSZ-nek küldött beadványokat. Ezek után Benjámin Netanjahu miniszterelnök Móse Jaalon védelmi miniszterrel közösen szankciós javaslatokat kért Jóáv Mordehaitól, a megszállt területek koordinátorától.
Az egyik elfogadott ötlet a Ciszjordániában működő Watania mobiltelefonos cég új, gázai hálózatára kiadott engedélyének a befagyasztása volt. Emellett Izrael korlátozza a palesztin hatóság tevékenységét az ún. „C” területeken Ciszjordániában, ahol az oslói egyezmény szerint a zsidó állam a felelős a civil és a katonai ellenőrzésért.
A közszolgálati rádió szerint felfüggesztik a miniszterek és igazgatók közötti magas szintű kapcsolatokat, és csakis a ciszjordániai kormányzati tevékenység koordinálásáért felelős tábornok, Jóáv Mordehai intézhet majd minden ügyet a Palesztin Hatósággal. A Háárec szerint további szankciókat is mérlegelnek, egyebek közt az Izrael által beszedett palesztin vámbevételek átutalásának leállítását és az Izraeli Elektromos Művekkel szemben fennálló több százmilliós palesztin tartozás behajtását.
A palesztinok álláspontja is megkeményedett az izraeli delegációval folytatott, a békefolyamat megmentését célzó sikertelen kilencórás szerda éjjeli megbeszélés után. Ők csütörtökön egy nyolc pontból álló listát tettek közzé követeléseikről, csakis ezek teljesítése esetén készek folytatni a béketárgyalásokat Izraellel. Első helyen Netanjahunak írásban köteleznie kellene magát, hogy Palesztina határai az 1967-es vonalak mentén lesznek, és Kelet-Jeruzsálem lesz a fővárosa. Szabadon kellene engednie 1200 palesztin foglyot, köztük a terrorizmusért ötszörös életfogytiglanra ítélt Marván Bargúti Fatah-vezetőt. Izraelnek meg kellene szüntetnie a Gázai övezet blokádját, és abba kellene hagynia az építkezéseket Kelet-Jeruzsálemben.
A palesztin álláspont szerint izraeli hadsereg nem léphetne be a palesztin ellenőrzés alatt lévő ciszjordániai „A” övezetbe őrizetbe vételek vagy leszámolások céljával, s engedélyeznie kellene a „C” területek ellenőrzését a palesztinoknak. Ezenkívül Izraelnek lehetővé kellene tennie az európai országokba száműzött palesztinok visszatérését Ciszjordániába, s újra meg kellene nyitnia a bezárt palesztin fejlesztési ügynökségeket.