Helmut Schmidt volt német kancellár szerint a Nyugat elhibázott politikát követ az ukrajnai válságban, és érthető, hogy Vlagyimir Putyin elfoglalta a Krím félszigetet.
A volt kancellár a Die Zeit című hetilapnak adott interjúban elmondta: egyáltalán nem biztos, hogy az ukrajnai terület Oroszországhoz csatolása sérti a nemzetközi jogot, aki pedig megpróbál Vlagyimir Putyin fejével gondolkodni, „valószínűleg ugyanúgy reagálna a Krím ügyében, mint az orosz elnök”.
Putyin magatartása „nagyon is érthető”, a Nyugat szankciói pedig „ostobaságok” – mondta Helmut Schmidt a Die Zeit csütörtöki számában megjelenő interjúban, hozzátéve, hogy az uniós szankciós rendszer következő fokozata, a gazdasági büntetőintézkedések életbe léptetése még nagyobb oktalanság lenne, mert nemcsak az oroszok, hanem a Nyugat is megszenvedné őket.
Az ukrajnai válság értékeléséhez a történelem alkalmasabb eszköz, mint a nemzetközi jog. „A kilencvenes évek elejéig Nyugaton senkinek sem voltak kétségei afelől, hogy Ukrajna és a Krím Oroszországhoz tartozik” – mondta Helmut Schmidt. Ugyanakkor a történettudományban máig vitatott kérdés, hogy létezik-e ukrán nemzet – tette hozzá.
A szankciók mellett az sem volt okos döntés, hogy megszakítják a G8-csoport keretében folytatott együttműködést Oroszországgal. A csoportnak éppen most kellene összeülnie, hogy tárgyaljon az ukrán válságról. Ez „sokkal inkább szolgálná a békét, mint a fenyegetés a szankciókkal” – mondta a publicistaként tevékenykedő volt szociáldemokrata politikus.
Helmut Schmidt szerint a Nyugat akkor is hibát követ el, amikor a kelet-ukrajnai orosz beavatkozás veszélyére figyelmeztet, mert így azt sugallja, hogy „szükségszerűen ez a következő lépés, amivel valószínűleg felkelti az orosz fél étvágyát”.
Helmut Schmidt 1974-től 1982-ig volt az NSZK kancellárja. A kormányfői munka befejezése után kezdte el publicisztikai tevékenységét a liberális Die Zeitnál. 1987-től a hetilap főállású újságírója, 1983-tól pedig a lap szerkesztőbizottsági tagja, társkiadója lett. Csaknem ezer cikket és esszét írt, és megjelent csaknem 30 kötete. Írásai révén a pártok fölött álló, csak a közjót szem előtt tartó erkölcsi tekintélyt tisztelik benne Németországban és szerte Európában.