A manipuláció célja a hatósági gyanú szerint a pénzügyi válság előtt a Libor profitnövelő célú emelése volt, a válság elhatalmasodása után pedig a Barclays már inkább a bankközi hitelezés fő kamatlábának csökkentésével próbálkozott, igyekezve leplezni, hogy a cég milyen mértékű piaci stressz alatt állt. A Libor – London interbank offered rate – a naponta megállapított londoni bankközi kamatláb, amelyet a kereskedelmi bankok által saját nagybani hitelköltségükről beterjesztett becslések alapján rögzítenek londoni idő szerint minden kereskedési nap délelőttjén. Ez a globális nagybani likviditáspiac legfontosabb irányadó kamatlába, amely pénzügyi szolgáltatói adatok szerint 360 ezer milliárd dollár összértékű globális pénzügyi tranzakcióhoz szolgál referenciakamatként. Ez a világgazdaság éves hazai össztermékének (GDP) több mint az ötszöröse.
A Libor közvetlenül befolyásolhatja a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók közötti pénzügyi tranzakciók értékét, a befektetési bankok által terjesztett szintetikus termékek - vagyis a többféle befektetési eszközből összeállított csomagok - és számtalan egyéb származékos ügylet árfolyamát. A világ egyik legtekintélyesebb jegybankja, a Svájci Nemzeti Bank irányadó kamatcélja is a svájci frankra számított három hónapos londoni bankközi kamat.
Az ügyben még tavaly megszületett első szankció alapján a Barclays a brit pénzügyi felügyeletnek és a befektetési termékek piacát is felügyelő amerikai árutőzsde-hatóságnak összesen 290 millió font (több mint 100 milliárd forint) bírságot fizetett. Azóta azonban a vizsgálat kiterjedt számos más bankcsoportra, köztük a Royal Bank of Scotlandre is, hasonló kamatmanipulációs tevékenység gyanújával. Az RBS-re a brit felügyelet ez év elején 87,5 millió font, az amerikai igazságügyi minisztérium 300 millió font büntetést rótt ki.