Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Többmilliárd eurós bírságokat is kiróhat az EU azokra a bankokra, amelyek részesei voltak két alapvető fontosságú globális irányadó kamat manipulálásának – írta a szerdai Financial Times.
A londoni gazdasági napilap online kiadásának értesülései szerint a Royal Bank of Scotland (RBS), a Deutsche Bank és a Société Générale már a jövő hónapban fizethet. Az ügy rendezését célzó tárgyalásokban részt vett a JP Morgan, az HSBC és a Crédit Agricole is, ám ezek a bankok végül nem írják alá a rendezésről szóló közös egyezséget, és valószínűleg hivatalos vádemeléssel néznek majd szembe, amely később szintén pénzbírságról szóló ítélethez vezethet – írta a Financial Times. A bankokat a lapnak nyilatkozó források szerint azzal vádolják, hogy az irányadó három hónapos euróövezeti bankközi eurókamat (Euribor), illetve a japán jenre számolt Libor, vagy mindkét kamat manipulálásával nyerészkedtek.
A brüsszeli bizottság elvileg összesen akár 5 milliárd euró bírságot is kiszabhat a vétkesnek talált bankokra, bár a lap által idézett bennfentesek szerint a büntetés végső összege kisebb is lehet ennél. Az azóta globális botránnyá vált, és már eddig is többmilliárdos bírságokhoz vezető ügy közvetlen előzményeként a brit pénzügyi felügyelet még tavaly nyáron feltárta, hogy a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays kereskedői a 2008-2009-es pénzügyi válság előtt és alatt manipulálták a globális, illetve az euróövezeti irányadó bankközi kamatlábakat, a Libort és az Euribort.
A manipuláció célja a hatósági gyanú szerint a pénzügyi válság előtt a Libor profitnövelő célú emelése volt, a válság elhatalmasodása után pedig a Barclays már inkább a bankközi hitelezés fő kamatlábának csökkentésével próbálkozott, igyekezve leplezni, hogy a cég milyen mértékű piaci stressz alatt állt. A Libor – London interbank offered rate – a naponta megállapított londoni bankközi kamatláb, amelyet a kereskedelmi bankok által saját nagybani hitelköltségükről beterjesztett becslések alapján rögzítenek londoni idő szerint minden kereskedési nap délelőttjén. Ez a globális nagybani likviditáspiac legfontosabb irányadó kamatlába, amely pénzügyi szolgáltatói adatok szerint 360 ezer milliárd dollár összértékű globális pénzügyi tranzakcióhoz szolgál referenciakamatként. Ez a világgazdaság éves hazai össztermékének (GDP) több mint az ötszöröse.
A Libor közvetlenül befolyásolhatja a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók közötti pénzügyi tranzakciók értékét, a befektetési bankok által terjesztett szintetikus termékek - vagyis a többféle befektetési eszközből összeállított csomagok - és számtalan egyéb származékos ügylet árfolyamát. A világ egyik legtekintélyesebb jegybankja, a Svájci Nemzeti Bank irányadó kamatcélja is a svájci frankra számított három hónapos londoni bankközi kamat.
Az ügyben még tavaly megszületett első szankció alapján a Barclays a brit pénzügyi felügyeletnek és a befektetési termékek piacát is felügyelő amerikai árutőzsde-hatóságnak összesen 290 millió font (több mint 100 milliárd forint) bírságot fizetett. Azóta azonban a vizsgálat kiterjedt számos más bankcsoportra, köztük a Royal Bank of Scotlandre is, hasonló kamatmanipulációs tevékenység gyanújával. Az RBS-re a brit felügyelet ez év elején 87,5 millió font, az amerikai igazságügyi minisztérium 300 millió font büntetést rótt ki.