„A program egy egész sor törvényt, illetve végrehajtási rendeletet módosít, és bizonyos részei hatalmas könnyebbséget jelentenek a nyugati magyarság számára” – jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Wetzel Tamás a Magyary Zoltán Közigazgatás-racionalizálási Programról.
A miniszteri biztos a programmal és az állampolgársági ügyintézéssel kapcsolatban kifejezetten a nyugati magyarságra vonatkozó részekre, a hazai anyakönyvezésre, valamint személy- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos változásokra hívta fel a figyelmet. Wetzel Tamás elmondta, hogy az új szabályozás értelmében a magyar útlevél a lejárta után még legalább egy évvel érvényes az állampolgárság igazolására.
Emellett olyan konszolidált informatikai rendszer jött létre a magyarországi személyi és lakcím-nyilvántartás keretén belül, amely alapján a külképviseletek is meg tudják állapítani, hogy valaki magyar állampolgár-e.
Rámutatott, hogy külföldön élő magyar állampolgároknak célszerű kérni felvételüket a személy- és lakcímnyilvántartásba, mert akkor évek múltán is egyszerűbben tudják intézni a hatósági ügyeiket, mert a nyilvántartás közhitelesen igazolja a magyar állampolgárságukat. Ha hazai anyakönyvezés történik – ilyen van tipikusan egy gyerek születésének bejelentésekor – akkor az új magyar állampolgár már hivatalból kerül be a személy- és lakcímnyilvántartásba.
Lerövidültek a határidők és leegyszerűsödtek a formanyomtatványok is. Több kérdésre a választ ezentúl hivatalból magának kell megállapítania a magyar közigazgatásnak, vagyis az egyik hivatalnak kell megkeresnie egy másikat.