Tizenegy éve, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet támadást intézett az Egyesült Államok ellen. A közel háromezer emberéletet követelő merényletek után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen.
Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga szerint New Yorkban helyi idő szerint 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 3 perckor két, „élő bombaként” használt, eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ (World Trade Center) két ikertornyába. A tornyok 9.59-kor, illetve 10.29-kor leomlottak, a romok alatti tüzet csak december közepére sikerült eloltani.
Washingtonban egy harmadik eltérített gép az amerikai védelmi minisztériumra, a Pentagonra zuhant, amelynek egyes részei összeomlottak. Egy negyedik gép – amelyet szintén merényletre akartak felhasználni – az utasok ellenállása miatt Pittsburgh közelében zuhant le. A később közzétett hivatalos adatok szerint a New York-i ikertornyok elleni támadásban 2749-en haltak meg; a terrortámadás az Egyesült Államokban összesen közel 3000 halálos áldozatot követelt.
A támadások miatt addig példátlan módon több napra lezárták az amerikai légteret minden polgári repülőgép előtt, a fegyveres erőket fokozott harckészültségbe helyezték. George W. Bush amerikai elnök tévébeszédben jelentette be, hogy „több mint terrorcselekmény, valójában háborús cselekmény” történt, és kilátásba helyezte: az Egyesült Államok felkutatja a felelősöket és igazságot szolgáltat, nem téve különbséget az elkövetők és a nekik menedéket nyújtók között.
A merénylet után született meg az emberjogi szervezetek által hevesen bírált, a hatóságoknak nagyobb jogkört biztosító „hazafi törvény” (Patriot Act). A II. világháború utáni legnagyobb amerikai közigazgatási reform keretében létrehozták a belbiztonsági minisztériumot és jelentősen átszervezték a titkosszolgálatokat, amelyek súlyos mulasztásokat és baklövéseket követtek el, s képtelenek voltak a hatékony fellépésre. George W. Bush elnök 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak, és a hazafiság napjának nyilvánította, ekkor minden évben megemlékezéseket tartanak.
A WTC helyén 2004. július 4-én, az amerikai függetlenség napján rakták le az üvegből és acélból megálmodott, az Egyesült Államok létrejöttének dátumára utalva 1776 láb (541 méter) magas One World Trade Center alapkövét, elkészültekor ez lesz a nyugati félteke legmagasabb, és a világ harmadik legmagasabb épülete.
Az Egyesült Államok a terrorcselekményekre válaszul 2001. október 7-én hadműveletet indított az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek menedéket adó afgán rezsim ellen, megdöntve a tálibok hatalmát. A merényletért felelősséget vállaló Oszama bin Ladennel 2011. május 2-án pakisztáni területen végzett egy amerikai kommandó, a merényletet kitervelő és irányító Hálid Sejk Mohammed, bin Laden egykori műveleti főnöke és négy bűntársa amerikai kézre került, ügyüket a guantánamói amerikai támaszponton, katonai esküdtszék előtt tárgyalják.
Hétfőn Washingtonban azt is bejelentették: az amerikai kormány állja annak a mintegy 70 ezer életben maradt tűzoltónak, rendőrnek és a mentésben részt vállalt személynek a rákszűrését és kezelését, akik segédkeztek a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás következményeinek felszámolásában. Az amerikai munkavédelmi intézet (NIOSH) bejelentése értelmében a kezelés a rák mintegy 50 fajtájára terjed ki. Az intézkedés érinti a túlélőket is, akik ki voltak téve a Világkereskedelmi Központ (WTC) három hónapig füstölgő romjai közül felszálló káros anyagoknak.
Az évforduló alkalmából Barack Obama amerikai elnök külön egyeztetett a rendvédelmi szolgálatok vezetőivel a biztonsági előkészületekről. Az elnök megismételte, hogy az érintett minisztériumoknak és szolgálatoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az amerikaiakat mind otthon, mind idegenben megoltalmazzák.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
J. D. Vance a minap épp az ellenkezőjére figyelmeztette a magyarokat.
Mindenki szerint óriási dolog, hogy az USA alelnöke Budapestre látogatott.
A szeretkező-verekedő elefántok közül az egyik, úgy tűnik, minket nagyon szeret – és ebből Magyarország csak profitálhat. Kohán Mátyás írása.
Az már biztos, hogy a keresett személyt őrizetbe veszik, a kérdés csak az, hogy a nyomozás néhány napig vagy hónapokig tart-e.
Meg a Barátság kőolajvezetéket is elzárták, meg a Török Áramlatot is támadják.
A Tisza Párt propagandakatonája szakmailag és emberileg is nullának bizonyult. Minden bizonnyal Ukrajna volt, aki terrortámadást akart elkövetni a Vajdaságban a gázvezeték ellen.
Szerinte a játékosoknak nagyobb a felelősségük, mint az edzőknek.
Mindent megtesznek azért, hogy befolyásolják a szavazókat – állapította meg a Magyar Nemzet.
