Az Obama–Biden–Harris külpolitika egy személyiségzavaros külpolitika
Soha nem tudni, hogy aki a vonalon van Washingtonból, az most Dr. Jeckyl vagy Mr. Hyde.
Tizenegy éve, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet támadást intézett az Egyesült Államok ellen. A közel háromezer emberéletet követelő merényletek után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen.
Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga szerint New Yorkban helyi idő szerint 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 3 perckor két, „élő bombaként” használt, eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ (World Trade Center) két ikertornyába. A tornyok 9.59-kor, illetve 10.29-kor leomlottak, a romok alatti tüzet csak december közepére sikerült eloltani.
Washingtonban egy harmadik eltérített gép az amerikai védelmi minisztériumra, a Pentagonra zuhant, amelynek egyes részei összeomlottak. Egy negyedik gép – amelyet szintén merényletre akartak felhasználni – az utasok ellenállása miatt Pittsburgh közelében zuhant le. A később közzétett hivatalos adatok szerint a New York-i ikertornyok elleni támadásban 2749-en haltak meg; a terrortámadás az Egyesült Államokban összesen közel 3000 halálos áldozatot követelt.
A támadások miatt addig példátlan módon több napra lezárták az amerikai légteret minden polgári repülőgép előtt, a fegyveres erőket fokozott harckészültségbe helyezték. George W. Bush amerikai elnök tévébeszédben jelentette be, hogy „több mint terrorcselekmény, valójában háborús cselekmény” történt, és kilátásba helyezte: az Egyesült Államok felkutatja a felelősöket és igazságot szolgáltat, nem téve különbséget az elkövetők és a nekik menedéket nyújtók között.
A merénylet után született meg az emberjogi szervezetek által hevesen bírált, a hatóságoknak nagyobb jogkört biztosító „hazafi törvény” (Patriot Act). A II. világháború utáni legnagyobb amerikai közigazgatási reform keretében létrehozták a belbiztonsági minisztériumot és jelentősen átszervezték a titkosszolgálatokat, amelyek súlyos mulasztásokat és baklövéseket követtek el, s képtelenek voltak a hatékony fellépésre. George W. Bush elnök 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak, és a hazafiság napjának nyilvánította, ekkor minden évben megemlékezéseket tartanak.
A WTC helyén 2004. július 4-én, az amerikai függetlenség napján rakták le az üvegből és acélból megálmodott, az Egyesült Államok létrejöttének dátumára utalva 1776 láb (541 méter) magas One World Trade Center alapkövét, elkészültekor ez lesz a nyugati félteke legmagasabb, és a világ harmadik legmagasabb épülete.
Az Egyesült Államok a terrorcselekményekre válaszul 2001. október 7-én hadműveletet indított az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek menedéket adó afgán rezsim ellen, megdöntve a tálibok hatalmát. A merényletért felelősséget vállaló Oszama bin Ladennel 2011. május 2-án pakisztáni területen végzett egy amerikai kommandó, a merényletet kitervelő és irányító Hálid Sejk Mohammed, bin Laden egykori műveleti főnöke és négy bűntársa amerikai kézre került, ügyüket a guantánamói amerikai támaszponton, katonai esküdtszék előtt tárgyalják.
Hétfőn Washingtonban azt is bejelentették: az amerikai kormány állja annak a mintegy 70 ezer életben maradt tűzoltónak, rendőrnek és a mentésben részt vállalt személynek a rákszűrését és kezelését, akik segédkeztek a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás következményeinek felszámolásában. Az amerikai munkavédelmi intézet (NIOSH) bejelentése értelmében a kezelés a rák mintegy 50 fajtájára terjed ki. Az intézkedés érinti a túlélőket is, akik ki voltak téve a Világkereskedelmi Központ (WTC) három hónapig füstölgő romjai közül felszálló káros anyagoknak.
Az évforduló alkalmából Barack Obama amerikai elnök külön egyeztetett a rendvédelmi szolgálatok vezetőivel a biztonsági előkészületekről. Az elnök megismételte, hogy az érintett minisztériumoknak és szolgálatoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az amerikaiakat mind otthon, mind idegenben megoltalmazzák.