Barack Obama ugyan látszólag több pénzzel vághat a kampányba, mint kihívója, Romney az előválasztások befejeztével azonban gyorsan szűkíti a rést. Ráadásul más vele szimpatizáló csoportok is jelentős pénzek felett rendelkezhetnek. Obama nemrég ismét adakozásra szólította fel híveit, akik között nagyobb az aránya az egyszerre kevés pénzt adományozóknak, míg riválisa gyakran kap nagyobb átutalásokat. Lehetséges, hogy a hatalmon lévő elnök kevesebbet tud majd költeni kampányára, mit ellenfele.
Mi az új a mostani kampányban?
A válasz egyszerű és bonyolult. A Legfelső Bíróság 2010-es ún. Citizens United-döntése drasztikusan átalakította a kampányfinanszírozás fogalmát, lehetővé tette, hogy szabadon költsenek politikai céljaikra a gazdagok. Az európai hagyományokhoz képest jóval erősebb, történelmileg közvetlenebb politikai nyomásgyakorláshoz szokott szupergazdag réteg számára természetes igény, hogy hallassa a hangját. Nem meglepetés: a legvagyonosabb egy százalék zömében nem az újraelosztó államot (fél szívvel) képviselő demokraták mellé állt, bár nem egységes a reakció.
Az USA-ban a pénzügyi hatalmat politikai hatalommá átalakító eszközök közül a legfontosabb az úgynevezett PAC (Political Action Committee), ennek is a Citizens United döntés óta kialakult új, korábbi korlátoktól megszabadított formája, a Super PAC. Ezek az új kampányszervezetek ugyan nem járulhatnak közvetlenül hozzá a jelöltek választási kasszájához, tőlük névben függetlenül azonban támogathatnak politikai pozíciókat, rendezhetnek „független” kampányokat.
Az utóbbi két évben bőven volt példa az alkalmazásukra: minden magára valamit is adó republikánus elnökjelölthöz köthető volt ilyen szervezet, sőt, annyira elszaporodtak, hogy még Super PAC-paródia is alakult, pl. Stephen Colbert amerikai humorista/politikai showműsorvezető hangzatos nevű Super PAC-je. Az Americans for a Better Tomorrow, Tomorrow elnevezésű szatirikus kampánycsoport úgy tesz, mintha konzervatív gazdasági értékeket képviselne, úgy túllihegve azokat, hogy ettől nevetségessé válnak, miközben a választási folyamat átalakulására is fényt vet. Colbert, aki show-jában egy szélsőkonzervatív karaktert játszik, Magyarországon egyébként a szentendrei M0-s híd elnevezése körüli hecckampányáról ismert: az online szavazási lehetőséget kihasználva, nézőit felbuzdítva megnyerte a voksolást. Ebből a potenciálisan kínos helyzetből a magyar állam amúgy ügyesen kivágta magát: a washingtoni nagykövetet beküldték a showman műsorába, ahol a diplomata közölte vele, hogy szívesen elneveznék róla a hidat, ez azonban csak poszthumusz lehetséges.