Megszólalt Zelenszkij jobbkeze: Ukrajna hallani sem akar a békéről, meg amúgy se elég erősek épp
Kijev szerint hiányzik az erő, és a nyugati támogatás a béketárgyalásokhoz.
Az orosz kormányfő a március 4-i elnökválasztáson ismét elnyerte az államfői tisztséget, május 7-én lép újra az elnöki hivatalba, ezúttal viszont már nem négy, hanem hat évre.
Putyint nem lehet megfosztani államfői hatalmától, akár 2024-ig is a helyén maradhat — vélekednek szakértők a Vedomosztyi és a Kommerszant című befolyásos orosz napilapok csütörtöki számában. Az orosz kormányfő — aki a március 4-i elnökválasztáson ismét elnyerte az államfői tisztséget, s ezúttal már nem négy, hanem hat évre — szerdán a parlamentben első alkalommal jelezte a nyilvánosság előtt, hogy akár 2024-ig is az államfői poszton maradhat — olvasható a lapokban. Putyin 2000 és 2008 között kétszer négy évig már volt államfő, de az orosz alkotmány értelmében sorrendben harmadszor már nem indulhatott a posztért. A politikus 2008-ban miniszterelnök lett, de továbbra is Oroszország erős embere maradt, majd indult a 2012-es elnökválasztáson. Putyin az orosz parlament alsóházában elvben egyetértett az ellenzéknek az alkotmányt módosítani igyekvő kezdeményezésével.
A Vedomosztyi szerint azonban Putyin biztos benne, hogy rá nem vonatkozik majd az új szabályozás, annak nem lehet visszamenőleges hatálya, és mindenképpen indulni fog a 2018-as elnökválasztáson. „A törvénynek nincs visszamenőleges hatálya;... lehetőségem lesz most és a következő ciklusban is dolgozni, nincs itt semmi probléma, ha a helyzet megengedi, és ha én akarom” — idézte a Vedomosztyi Putyin kijelentését. Nem minden jogász osztja azonban az államfői posztra május 7-én beiktatandó kormányfő véleményét. A Vedomosztyinak Tamara Morscsakova volt alkotmánybíró kifejtette: minden attól függ, milyen megfogalmazás szerepel majd az alkotmánymódosításban. Az alkotmány most sem írja elő, hogy az államfő harmadszorra is megválasztható. A Kommerszant című befolyásos politikai-gazdasági napilap cikkírója arra emlékeztet, hogy a tavaly decemberi parlamenti és az idei, márciusi államfőválasztást követő tiltakozó mozgalom egyik fontos követelése volt, hogy ugyanaz a személy ne tölthesse be az államfői posztot egymás után két ciklusban is.