A brit Financial Times úgy értékelte, Magyarországnak nem sikerült megnyugtató választ adnia Brüsszel aggályaira a jegybanki függetlenséggel kapcsolatban. A londoni gazdasági napilap szerint ez közelebb hozta a Budapest elleni jogi szankciók lehetőségét, és veszélyezteti az (IMF/EU) hitelmegállapodás elérésének esélyeit is, pedig erre Magyarországnak nagy szüksége lenne. A lap arról is írt: magánbeszélgetéseken magyar illetékesek annak a véleményüknek adnak hangot, hogy még mindig bőséges idő és mozgástér van a hitelcsomagról szóló tárgyalásokat akadályozó kérdések kezelésére.
A Die Welt német konzervatív lap szerint „mérgesedik Budapest és Brüsszel vitája”, a magyar miniszterelnök pedig „blokáddal próbálkozik”. A lap úgy látja, „erős belpolitikai nyomás nehezedik Orbánra”, a kormány reakciója pedig annak leplezését szolgálja, hogy nagy tét forog kockán, egy 20 milliárd eurós EU-IMF szükséghelyzeti hitel sorsa függ az eljárástól.
A The Wall Street Journal amerikai üzleti napilap európai kiadása (WSJE) felhívta a figyelmet: az EU szerint Magyarországnak — ahhoz, hogy megkezdődhessenek a pénzügyi biztonsági hálóról szóló tárgyalások — konkrét lépéseket kell tennie a központi bank függetlenségének biztosítása érdekében. „Ez a feltétel megtetézte azokat a befektetői félelmeket, hogy az ügylet csak a vártnál sokkal hosszabb idő alatt, vagy éppen egyáltalán nem jöhet létre” — vélekedett a lap.
A Le Monde francia liberális napilap úgy vélte, a magyar kormány „békülési kísérletei” ellenére az Európai Bizottság továbbra is nyomás alatt tartja Budapestet. A lap megjegyezte: bár Brüsszel további tájékoztatást vár, egyelőre nem állapított meg szabálysértést, konkrét esetek vagy panaszok hiányában.
A konzervatív francia Le Figaro tudósítása szerint a 30 napos ultimátummal „Európa növeli a nyomást Orbán Viktorra”, miközben az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság éppen most fejezi be „döntő jelentését a magyarországi jogállamiságról”. A lap szerint „az Európai Unió határain belüli tekintélyelvű félresiklás kockázatával szemben Brüsszel duplán is kifejezte frusztrációját”: lerövidítette a Magyarországnak adott határidőt és „azonnali fenyegetéssé” vált az, hogy akár az Európai Bírósághoz is fordulhat. A lap szerint: annak ellenére, hogy az Európai Bizottság „szigorúan jogi és objektív alapon” fogalmazta meg kifogásait, „Orbán Viktor nehezen kerülheti el azt a benyomást, hogy bekerítették”.
A Die Presse, a vezető osztrák konzervatív napilap úgy fogalmazott: újabb fordulóba lépett az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti erőpróba. Az újság szerint a médiatörvény körüli vita a jelek szerint rendeződik.
A Der Standard liberális osztrák lap arról írt: nem lehet kijelenteni azt, amit a kormány állít, vagyis hogy a bizottság a válaszok kilencven százalékát elfogadta. A lap úgy látja, a harmadik eljárásban, a jegybankkal kapcsolatosban „sem lehet igazi enyhülésről beszélni”. Amíg nincs minden tisztázva, továbbra is blokkolja a bizottság a pénzügyi segítségnyújtást — tette hozzá a lap.
Az amerikai Time magazin internetes kiadásában Miért dühös a magyar fiatalság és sodródik a szélsőjobb felé? címmel arról cikkezett: „Európa más részein a szélsőjobb rendszerint a szegényeket és a nem túl magas iskolázottsággal rendelkezőket és a társadalom perifériáján élőket vonzza, de Magyarországon, úgy tűnik, ennek az ellenkezője igaz”.
A felvidek.ma szlovákiai magyar hírportál arról írt: Bugár Béla, a Most-Híd szlovák magyar párt elnöke teljes monopolhelyzetet élvez a szlovák sajtóban és az összes televízióban, mégis a magyar kormánynak a szlovákiai választásokba való állítólagos beavatkozást sérelmezi.