Putyin nem tett üres ígéreteket: Washington lépésén múlik a világ sorsa
Az orosz elnöki sajtótitkár szerint Moszkva „világosan bemutatta” egy lehetséges válaszlépés körvonalait.
A külügyminiszter jelezte, ma ezekről fog beszélni Genfben, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén.
Szijjártó Péter a Liszt Ferenc Repülőtérről jelentkezett be, közösségi oldalán azt írta, hogy Genfbe tart, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésére. Úgy fogalmazott, az egyik legalapvetőbb emberi jog az, hogy az ember békében élhessen, az Ukrajnában élő embereknek ez a joga most súlyosan sérül.
Ahhoz, hogy ezt a jogot újra érvényesíteni lehessen, minél előbb béke kell”
– közölte a tárcavezető, aki szerint ugyanakkor a nemzeti kisebbségi jogok is az emberi jogok legfontosabbjai között szerepelnek és sajnos a kárpátaljai magyarok jogait most már évek óta folyamatosan sérti meg és veszi el az ukrán állam.
Felidézte, hogy a legújabb tervük, hogy évente mintegy 1.000 eurót adnának azoknak a szülőknek, akik ukrán nyelvű osztályba adják a gyereküket.
Ez egy durva lépés immár a magyar kisebbség felszámolása irányába”
– szögezte le, majd úgy folytatta elfogadhatatlan és méltatlan egy országhoz, amely az EU-val csatlakozási tárgyalásokat folytat.
Frusztráló, felháborító és botrányos a nemzeti kisebbségek felszámolását célzó újabb ukrán javaslat, amelynek értelmében arra fordítanák az Európai Uniótól az állam működésének támogatására kapott eurómilliárdok egy részét, hogy lépéseket tegyenek a nemzeti kisebbségek felszámolása felé – erről a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter már Genfben beszélt.
A tárcavezető az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén hangsúlyozta, hogy mivel magyarok milliói élnek hazánk határain kívül, a kormány rendkívül érzékeny a kisebbségvédelem kérdéseire,
Felszólalásában elfogadhatatlannak nevezte, hogy Ukrajna 2014 óta folyamatosan és szisztematikusan építi le a nemzeti kisebbségek jogait, több káros törvényt elfogadtak ezen a téren, így ellehetetlenítik a nemzetiségi oktatási intézményeket is, amelyek szeptembertől nem tudják folytatni a működésüket jelenlegi formájukban.
Emellett megszűnik a nemzeti nyelvű érettségizés, felvételizés és szakképzés is, illetve számos magyar iskolaigazgatót és tanárt kirúgtak - sorolta.
Kitért arra a friss kijevi törvényjavaslatra is, amelynek alapján ezer euró körüli összeget kaphatnának azok a családok, amelyek nemzetiségi helyett ukrán nyelvű oktatásba íratják a gyereküket, ami súlyos lépés egy kisebbség felszámolása felé.
Aláhúzta: frusztráló, felháborító és botrányos, hogy az EU eurómilliárdokkal támogatja az ukrán állam működését, s ezen pénzek egy részét a kisebbségek ellen fordítanák a helyi hatóságok. Illetve reményét fejezte ki, hogy a parlament nem fogadja majd elfogadni az előterjesztést.
Szijjártó Péter ezután kiemelte, hogy szomszédos államként Magyarország nap mint nap szembesül a fegyveres konfliktus tragikus következményeivel, és közvetlenül érzi a bőrén a negatív hatásokat. Ezért hazánk történelme legnagyobb humanitárius akcióját folytatja egészen addig, amíg szükség van rá.
„Családok milliói szenvednek, emberek tízezrei halnak meg. Úgy gondoljuk, hogy most a nemzetközi közösség elsődleges kötelessége az emberéletek megmentése lenne” – jelentette ki. „Nem akarjuk, hogy még több ember haljon meg. Ezért a valós kérdés számunkra az, hogy hogyan lehet életeket menteni. És a válasz biztosan nem az, hogy szállítsunk több fegyvert, illetve rendeljünk el újabb szankciókat, amelyek egyébként többet ártanak nekünk, mint Oroszországnak”, hangoztatta.
Békével lehet emberéleteket menteni. Magyarország ezért azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget” – tette hozzá.
Úgy vélekedett, hogy "hamis remény, illúzió", hogy a háborúnak győztesei lesznek, hiszen annak csakis vesztesei lehetnek, és minél tovább tart, annál több vesztese lesz és annál nagyobbak lesznek a károk.
A miniszter arra figyelmeztetett, hogy a harmadik világháború kockázata, egy atomháború kitörésének veszélye minden korábbinál nagyobb. „Remek lenne, ha azok az országok, amelyek folyamatosan a háború elhúzódásának és eszkalációjának kockázatával járó döntéseket hoznak és nyilatkozatokat tesznek, megértenék, hogy a tűzzel játszanak” – mondta.
„Talán ez több száz vagy ezer kilométerről, egy óceánnal arrébb kicsit máshogy néz ki, de higgyék el nekem, aki a szomszédságból jött, olyan nemzet képviseletében, amely már vesztett emberéleteket, hogy a 25. órában vagyunk” – fogalmazott.
„Szeretném felhívni a nemzetközi közösséget arra, hogy fókuszáljon a béketeremtésre (.) A diplomácia kudarca háborúhoz vezet, a diplomácia sikere békéhez” – közölte.
Nyitókép: Ficsor Márton/Mandiner