A Bizottság szerint higgyük el: noha a kassza üres, a mi pénzük „megvan, náluk van”. És majd oda is adják, ha „jól viselkedünk”. Az uniós tagállamok azonban „fenik a kést”. Teljesen jogosan.
A Mandiner olvasói emlékezhetnek: csütörtökön megkezdődött a miniszterelnöki csúcstalálkozó Brüsszelben, melynek keretében az Európai Bizottság benyújtott egy költségvetés-módosítási javaslatot is.
A költségvetési javaslat azonban „több sebből is vérzik”. Mint arra Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken rámutatott: 2-2,5 évvel ezelőtt, Brüsszel 7 éves költségvetésének elfogadásakor az Európai Unió tagállamainak megígérték, hogy azt nem fogják módosítani.
Megegyeztek a tagállamok Brüsszel abban, hogy „nem lesz olyan, hogy majd a felénél visszajön a Bizottság és azt mondja, hogy kérünk még pénzt.
Ennek ellenére ez most mégis megtörtént, és ezért (a tagállamok – a szerk.) fenik a kést” – fogalmazott a magyar kormányfő Brüsszelből adott pénteki interjújában.
Ugyanis ezzel már a költségvetési időszak felénél bejelentette Brüsszel, hogy „elfogyott a pénz”, vagyis az uniós szerv saját ígéretét megszegve mégiscsak visszament a tagállamokhoz, hogy további súlyos pénzeket, és még egy kis fizetésemelést is kérjen. És ez nem vicc.
Az új költségvetési javaslat értelmében Brüsszel nagyjából 75 milliárd eurót kérne a tagállamoktól: 50 milliárd eurót Ukrajna támogatására, 15 milliárdot a migráció kezelésére (persze nem a határvédelemre – a szerk.), további
Noha a legnagyobb tétel nem Brüsszel fizetésemelési kérése, hanem az Ukrajnának szánt támogatás (50 milliárd euró), még annak kapcsán is joggal merülhet fel a kérdés, hogy „az eddig (Ukrajnának – a szerk.) odaadott mintegy 70 milliárd euró mire ment el, és az miért nem volt elég?” – idézhetjük ismét a magyar miniszterelnök tagállami vezetőként teljesen jogosan felmerült szavait.
Hiszen, mint fogalmaz:
ha másfél év alatt adtunk 70 milliárdot, ami önmagában is elég nagy baj, akkor hogy lesz a következő évekre elegendő az ötvenmilliárd?”
„És ki fogja azt ellenőrizni, hogy valóban arra költik el, amire adjuk?” – teszi hozzá.
És itt érdemes megkapaszkodni az olvasónak, mert utóbbi kérdésre Brüsszel válasza csupán egy újabb ígéret:
az Európai Bizottság megígérte: nem adják Ukrajnának a magyarok és a lengyelek pénzeit.
Azokat a milliárdokat, amiket még a Covid-19 időszaka alatt, egyfajta gazdasági helyreállítási alapnak hoztak létre, hitelekből. Azokat a milliárdokat, amikkel az egész EU-ban csak Lengyelországnak és Magyarországnak tartozik Brüsszel. Azokat a milliárdokat, amiknek a kamataira most 18-19 milliárd eurót kér Brüsszel. Meg kéri azt is, hogy higgyük el: noha a brüsszeli kassza üres, a pénzünk megvan, jó helyen van, náluk van, és majd odaadják, ha „jól viselkedünk”.
Kérdés azonban:
Hogyan adjunk a Bizottságnak 26 másik tagállammal közösen további súlyos eurómilliárdokat úgy, hogy az eddigi súlyos eurómilliárdokat sem sikerült okosan elkölteni (legalábbis a jelek és az infláció szerint)?
Noha ezekre a kérdésekre a válasz alighanem az, hogy „sehogy”, legalább abban bízhatunk, hogy a magyar-lengyel összefogás a brüsszeli EU-csúcson már sikert aratott a migránskvóta ügyében, hátha ebben az ügyben is sikerül hatástalanítani az „elszabadult hajóágyút”.
Orbán Viktor nyilatkozatát Brüsszel költségvetési javaslata kapcsán az alábbi interjúban hallgathatja vissza:
Nyitóképen az Európai Bizottság elnöke. Fotó: Johanna Geron / POOL / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
Sok forog most kockán a belga fővárosban.
A brüsszeli források már egy akár szombatig elhúzódó találkozóról beszélnek, ugyanis mindenképpen meg akarják valamilyen formában oldani Ukrajna finanszírozását.
Az országok élesen megosztottak abban a kérdésben, hogy Oroszország befagyasztott vagyonát felhasználják-e Kijev megerősítésére.
A brüsszeli bürokraták ígérete szerint addig nem ér véget az Európai Tanács csütörtöki ülése, amíg meg nem oldódik Ukrajna finanszírozása.
A demonstrálók szeretnének minél közelebb jutni az Európai Tanács ülésének épületéhez, ezzel is nagyobb nyomást gyakorolva a politikusokra.
Nem hagyjuk, hogy az Európai Bizottság tönkre tegye az agráriumot! – üzenték Ursula von der Leyennek.
A kezdeti tiszás lendület hangzavara most csöndesedik, és a józanabb hangok jobban hallatszódnak. Horváth K. József írása.
