Dana Spinant bizottsági főszóvivő-helyettes elmondta, hol a pénz.
Ismert: Orbán Viktor miniszterelnök azzal az igénnyel utazott ki tegnap az Európai Unió Tanácsának ülésére,
Az Európai Unió költségvetésének féléves felülvizsgálatának keretében ugyanis az Európai Bizottság arról tájékoztatta a tagállamokat, hogy pótlólagos befizetésekre tart igényt, mert a helyreállítási alap közösen felvett hitelének kamata, valamint az Ukrajnának nyújtandó segítség és a brüsszeli bürokrácia működtetésének megemelkedett költségei miatt jövőre kifogyhat a pénzből az EU.
A magyar miniszterelnök és mások abbéli gyanúját, hogy az Európai Bizottság esetleg már a Magyarországnak és Lengyelországnak eddig ki nem fizetett helyreállítási pénzeknek is a nyakára hághatott, az Európai Bizottság igyekszik eloszlatni. Dana Spinant, a Bizottság főszóvivő-helyettese elmondta, a költségvetés-módosításra azért van szükség, mert „nem tudtunk a kezdetektől számolni a COVID-19, Ukrajna Oroszország általi megtámadása, az ezzel kapcsolatos energiaválság és a példátlan infláció által okozott finanszírozási igényeket”.
A bizottsági szóvivő ígéri, hogy jó célokat szolgál majd a pótlólagosan befizetett pénz. „Azt javasoljuk, hogy fordítsunk több forrást például az EU külső határainak jobb védelmére, EU-s iparunk versenyképességére, és Ukrajna finanszírozásának folytatására” – nyilatkozta Spinant.
Spinant határozottan állítja: hiánytalanul megvannak a brüsszeli kasszában Magyarország és Lengyelország eddig ki nem fizetett pénzei. „Lengyelország és Magyarország európai helyreállítási pénzei természetesen továbbra is el vannak különítve mindkét ország számára” – fogalmazott a szóvivő.
Ezeket a forrásokat nem fogják és nem is lehet semmi másra előirányozni”
– tette hozzá.
A főszóvivő-helyettes szerint ahhoz, hogy Magyarország és Lengyelország hozzáférjen ezekhez a forrásokhoz, csak arra van szükség, hogy „megvalósítsák azon fontos reformokat, amelyek mellett elköteleződtek, hasonlóan a többi 25 tagállamhoz”.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Ez a szavazás Ursula Von der Leyen személyéról szólt, aki nem csak az Európai Uniót, de azzal együtt egész Európát kormányozza éppen a gazdasági, demográfiai és morális pusztulásba.
És ezek után még Orbán Viktort támadják ezerrel, aki nem akar háborút.
Nehéz szavakba önteni, milyen sötét gyűlölethullám társul a rengeteg részvétnyilvánítás mellé.
Csak nehogy, miként Sámson, a végüket érző posztmodern frakciók az egész építményt magukra döntsék, és mi is ott ragadjunk velük együtt.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: egy kormány nem teheti meg, hogy 8-9 hónapot kampányra veszteget el.
És még mi fér bele egy ilyen taktikai összedolgozásba?
Közben beindult a klasszikus ukrán dezinformációs kampány is, a kárpátaljai magyarok pedig az igazságot követelik.
A Facebook egykori jogtanácsosa havi szinten 8 milliót keresett.
