Csütörtökön kezdődik a több szempontból is konfliktusosnak ígérkező EU-csúcs.
Ukrajna támogatása, a migráció és a gazdaság fellendítése lesz a június 29-én kezdődő kétnapos EU-csúcstalálkozó három legfőbb témája. A tagállamok vezetőire feltehetően nehéz megbeszélések várnak, mivel Brüsszel azt szeretné, ha az országok további összegeket fizetnének be a közös kasszába – írja a Világgazdaság.
Ez a támogatás, valamint az Oroszország elleni szankciók lesznek a találkozó két legfontosabb kérdése.
Szíjártó Péter külügyminiszter legutóbb az MCC által rendezett konferencián ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy Európa nem törekszik a mihamarabbi békére, sőt, az Egyesült Államokkal versenyeznek a Kijevnek nyújtott fegyverszállításokban.
Szintén megosztó téma a migráció kérdése. A hét elején a V4-ek kijelentették, hogy egyetértenek a kérdésben, és nem támogatják a kötelező migránskvótát. Orbán Viktor miniszterelnök a visegrádi országok pozsonyi csúcstalálkozóján fejtette ki, hogy a magyar álláspont változatlan: ha valaki benyújt egy belépési kérelmet az unió területére, amíg azt el nem bírálták, az adott embernek fizikailag az uniós határokon kívül kell maradnia.
Az Európai Bizottság újabb többletpénzeket kért az országoktól, amit, bár az Európai Parlament jóváhagyott, a tagállamok feltehetően nem fognak ilyen könnyedén venni.
A V4-ek a migrációval, a magyarok Ukrajna támogatásával kapcsolatban állnak komoly ellentétben az unió álláspontjával. A nettó befizető országok pedig, mint például Németország, maguk is súlyos gazdasági problémákkal küzdenek, így nehéz elképzelni, hogy adófizetőik pénzéből Brüsszel befolyásnövelési kísérleteit finanszíroznák. Magyarországtól és Lengyelországtól ráadásul Brüsszel úgy kér további hozzájárulást, hogy továbbra is pénzeket tart vissza.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A Bloomberg Intelligence szerint az európai államoknak át kellene lassan gondolni a kiadásaik prioritását. Vagyis el kellene vonni forrásokat máshonnan, és mindent a védelmi költségvetésekbe tolni.
A magyar főváros a legendás Velencével, Amszterdammal szállt versenybe, megelőzve Rómát és Prágát. A szerelmesek városa Párizs pedig nincs is a listán.
Fokozódik a bizonytalan, kiszolgáltatott helyzet.
A hírügynökség ötlete komoly változásokat idézhetne elő.
A brit lap felismerte a tüneteket, megoldást azonban nem kínált rájuk.
Jean-Noël Barrot francia rakétákkal támadná Oroszország területét, Ukrajnát meg fölvenné a NATO-ba. Van kérdés?
Vajon miért tűrnek meg népek háborúpárti kormányokat és politikusokat? Képesek lennének Ukrajnáért feláldozni az egész civilizációnkat? Ungváry Zsolt írása.
