Csütörtökön kezdődik a több szempontból is konfliktusosnak ígérkező EU-csúcs.
Ukrajna támogatása, a migráció és a gazdaság fellendítése lesz a június 29-én kezdődő kétnapos EU-csúcstalálkozó három legfőbb témája. A tagállamok vezetőire feltehetően nehéz megbeszélések várnak, mivel Brüsszel azt szeretné, ha az országok további összegeket fizetnének be a közös kasszába – írja a Világgazdaság.
Ez a támogatás, valamint az Oroszország elleni szankciók lesznek a találkozó két legfontosabb kérdése.
Szíjártó Péter külügyminiszter legutóbb az MCC által rendezett konferencián ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy Európa nem törekszik a mihamarabbi békére, sőt, az Egyesült Államokkal versenyeznek a Kijevnek nyújtott fegyverszállításokban.
Szintén megosztó téma a migráció kérdése. A hét elején a V4-ek kijelentették, hogy egyetértenek a kérdésben, és nem támogatják a kötelező migránskvótát. Orbán Viktor miniszterelnök a visegrádi országok pozsonyi csúcstalálkozóján fejtette ki, hogy a magyar álláspont változatlan: ha valaki benyújt egy belépési kérelmet az unió területére, amíg azt el nem bírálták, az adott embernek fizikailag az uniós határokon kívül kell maradnia.
Az Európai Bizottság újabb többletpénzeket kért az országoktól, amit, bár az Európai Parlament jóváhagyott, a tagállamok feltehetően nem fognak ilyen könnyedén venni.
A V4-ek a migrációval, a magyarok Ukrajna támogatásával kapcsolatban állnak komoly ellentétben az unió álláspontjával. A nettó befizető országok pedig, mint például Németország, maguk is súlyos gazdasági problémákkal küzdenek, így nehéz elképzelni, hogy adófizetőik pénzéből Brüsszel befolyásnövelési kísérleteit finanszíroznák. Magyarországtól és Lengyelországtól ráadásul Brüsszel úgy kér további hozzájárulást, hogy továbbra is pénzeket tart vissza.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Megdöbbentő volt megtapasztalni, hogy az eltörlés kultúrája a mindennapok valósága lett nyugaton – mondja a botrányos brüsszeli National Conservatism Conference-ről Kavecsánszki Ádám. A Polgári Magyarországért Alapítvány elnökével legendás kötcsei piknikekről, a fiatalok hiányzó korszakos élményeiről és Balog Zoltán megítéléséről is beszélgettünk.
„Június 9-én küldjünk olyanokat Brüszelbe, akiknek valóban Európa békéje és jóléte a fontos” – jelentette ki a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
Az államtitkár szerint az „Egység a sokféleségben szlogen ma már sehol sincs”.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
A 2004-es bővítés az Európai Unió utolsó sikeres vállalkozása.
Amichai Chikli a Likud politikusa, Izrael diaszpóraügyi minisztere lapunknak a woke-ról és az iszlamistákról, Sorosról, Orbánról és „Londonisztánról” is beszélt.
A sorosista poitológus fél, hogy „Orbán Magyarországa a vesztes Oroszország utolsó európai csatlósa lesz”.
Az Egyiptommal határos Rafah ellen készülődő izraeli támadás óta feszült a két ország viszonya.
