A klímaváltozás a távoli jövőbe képzelt fenyegetésből aktuális és visszafordíthatatlan károkat okozó jelenséggé vált az egész bolygón.
A klímaváltozás a távoli jövőbe képzelt fenyegetésből aktuális és visszafordíthatatlan károkat okozó jelenséggé vált az egész bolygón. Az eufemisztikusan globális változásnak nevezett folyamat olyan ütemben zajlik, amilyenre alig akad példa a Föld történetében. A legutóbbi ilyen mértékű változást egy aszteroida idézte elő, amely hatvanhatmillió évvel ezelőtt véget vetett a dinoszauruszok uralmának.
Miként próbálják az emberek megoldani azokat a problémákat, amelyek amiatt keletkeztek, hogy az emberek megpróbálták megoldani a problémákat? Ezzel a kérdéskörrel foglalkozik Elizabet Kolbert Pulitzer-díjas újságíró könyve, A fehér ég alatt. A világ különböző kritikus helyszíneiről készült lenyűgöző esettanulmányaiban írja meg tapasztalatait. Mérnökök, genetikusok, biológusok, mikrobiológusok, légkörszakértők, geológusok avatták be munkájukba, amellyel menteni igyekeznek a menthetőt. Kivétel nélkül mindannyian lelkesen beszéltek tevékenységükről, ám nem a technooptimizmus, hanem inkább a technofatalizmus hangján mutatták be megoldásaikat. „Olyan világban élünk – mondta neki a napsugárzásmenedzsment-irányítási kezdeményezés névre keresztelt projekt vezetője –, ahol kevésbé tűnik kockázatosnak szándékosan elhomályosítani azt a rohadt Napot, mint az, ha nem tesszük.”
Ebben az összefüggésben kell tehát értékelni az olyan ötleteket, mint az asszisztált evolúció, a génkiszorítás vagy azt, hogy ássunk több millió árkot, hogy azokba több milliárd fát temethessünk. Lehet, hogy az a geomérnöki tevékenység, amely mesterségesen homályosítaná el a Napot, fehérré festve az égboltot, kész őrültség, de ha le tudná lassítani a grönlandi jégtakaró olvadását, vagy segítene megelőzni a már nem teljesen természetes ökoszisztémák összeomlását, nem kellene mégiscsak fontolóra venni? – kérdezi a Pulitzer-díjas újságíró.
A Bolygónk jövője című kötet szerzője, Eric Holthaus meteorológus és klímaújságíró tovább megy a látleletadásnál, és kimondja: a klímaváltozás nem pusztán tudományos kérdés, hanem becsületbeli ügy is. Túlélési vészhelyzet, amelyben a társadalom minden egyede érintett. Felvázolja, milyen lenne a változás évtizedről évtizedre, amíg felépítjük a minden tekintetben virágzó világot. Megmutatja azt is, milyen lesz egy olyan radikális változás részesévé válni, amely a tudomány szerint szükséges a stabil klímaviszonyok fenntartásához. Állásfoglalásának alapja a változás élharcosaival készített több tucat interjú, valamint az a több száz beszélgetés, amelyet a világ különböző klímaváltozás sújtotta vidékein folytatatott.
Az ismertetett kötetek a Pallas Athéné Könyvkiadó gondozásában jelentek meg.
A Fehér ég alatt, valamint a Bolygónk jövője című kötetek exkluzív kiadói áron vásárolhatók meg a Pallas Athéné Könyvkiadó Bölcs Várban (I. kerület, Tárnok utca 28.) működő könyvesboltjában, valamint a webshopjában. A PABooks kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook-oldalán és podcast csatornáján (elérhető a Spotify- és az iTunes-platformokon) további hasznos, érdekes információk találhatók a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.
(X)
Fotók: Pallas Athéné Könyvkiadó
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
Miért küldték el a pékbe a teljes politikai elitet, ha egyszer a világ legfejlettebb országa lettek, lehagyva, lekörözve Magyarországot?
Nem úgy néz ki a világunk, mintha a béke és a szabadság korszaka közelítene.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
A visszatérő elnök erős felhatalmazással vághat neki második ciklusának. Az inga visszalendült. Csak ennyi történt? Névai Gábor írása.
A leköszönő amerikai elnök alig mutatkozik, papírból beszél, szinte bujkál a sajtó elől – írja a Politico.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
