A kipusztult fajok kapcsán gyakran felmerül: miként lehetne életre kelteni őket? Tudósok sora foglalkozik ma is a kérdéssel.
A tudományos-fantasztikus irodalom rajongói gondosan számontartják az idei „félig kerek” évfordulót: 35 évvel ezelőtt jelent meg Michael Crichton amerikai író Őslénypark (Jurassic Park) című regénye. A sci-fi-történetből készült Steven Spielberg-film a kilencvenes évek közepén az addigi legsikeresebb mozialkotás lett. Akkoriban szinte minden gyermek betéve tudta a legismertebb dinoszauruszfajtákat. A sikerkönyv rávilágított a kihalt állatok újrateremtésére irányuló tudományos törekvésre, amelyet figyelemmel, mindamellett kritikával követnek a genetikusok szerte a világon, így hazánkban is.
Az életfeltételek folyamatosan változnak bolygónkon: fajok keletkeznek és halnak ki. Egy széles körben elfogadott elmélet szerint
a Földön valaha élt fajok több mint 99 százaléka kihalt.
Legtöbbjükről nem is tudott az emberiség. Már az ember szeme láttára tűnt el a dodó madár (1690-ben), az erszényesfarkas (1936), a pikkelyestorkú mohó (1987) és a kardorrú tok (2022). A veszteségek láttán mindig felmerül a kérdés: miként lehetne életre kelteni a kihalt fajokat?
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A kölykök 3 és 6 hónaposak, hófehér bundával, erőteljes állkapcsokkal rendelkeznek, és már most 36 kilogrammot nyomnak.
A videón katonai egyenruhát viselő, feltehetően Ukrajnához köthető személyek a Szabadság tér és az Országház április 12-re tervezett megtámadásáról egyeztetnek.
Óriási fordulat az uniós fővárosban! Miközben az Európai Bizottság dollármilliókat von meg a saját EU-párti propagandistáitól, a fősodratú sajtó is kénytelen volt fejet hajtani a magyar konzervatív agytröszt előtt. A Politico kerek perec leírta: az MCC megkerülhetetlen erővé vált Brüsszelben.
Már meg sem szólalhat, mert kiakadnak rá.
