Két út áll az Európai Unió előtt: az egyik a történet végét jelentené

Egyre világosabb, Orbán Viktor miért hangoztatja régóta, hogy a brüsszeli politika irányát meg kell változtatni.

A kipusztult fajok kapcsán gyakran felmerül: miként lehetne életre kelteni őket? Tudósok sora foglalkozik ma is a kérdéssel.

A tudományos-fantasztikus irodalom rajongói gondosan számontartják az idei „félig kerek” évfordulót: 35 évvel ezelőtt jelent meg Michael Crichton amerikai író Őslénypark (Jurassic Park) című regénye. A sci-fi-történetből készült Steven Spielberg-film a kilencvenes évek közepén az addigi legsikeresebb mozialkotás lett. Akkoriban szinte minden gyermek betéve tudta a legismertebb dinoszauruszfajtákat. A sikerkönyv rávilágított a kihalt állatok újrateremtésére irányuló tudományos törekvésre, amelyet figyelemmel, mindamellett kritikával követnek a genetikusok szerte a világon, így hazánkban is.
Az életfeltételek folyamatosan változnak bolygónkon: fajok keletkeznek és halnak ki. Egy széles körben elfogadott elmélet szerint

a Földön valaha élt fajok több mint 99 százaléka kihalt.
Legtöbbjükről nem is tudott az emberiség. Már az ember szeme láttára tűnt el a dodó madár (1690-ben), az erszényesfarkas (1936), a pikkelyestorkú mohó (1987) és a kardorrú tok (2022). A veszteségek láttán mindig felmerül a kérdés: miként lehetne életre kelteni a kihalt fajokat?