A válság, amely megváltoztatta Európát: tíz éve ért tetőpontjára a migrációs krízis

2024 nyarán újabb front nyílt az EU és Magyarország között: az Európai Unió Bírósága példátlan súlyú, 200 millió eurós, vagyis közel 80 milliárd forintos bírságot szabott ki hazánkra a menekültügyi szabályok megsértése miatt. Ehhez ráadásul naponta egymillió euró további büntetés társul mindaddig, amíg a kormány nem igazodik az uniós előírásokhoz. Az ítélet indoklása szerint Magyarország kijátszotta az EU-s közös politika egészének alkalmazását. A kormány jelezte: nemcsak nem fogadja el a döntést, hanem pert is indít az Európai Unió Bírósága ellen. Az érvelés szerint a büntetés amellett, hogy aránytalan, figyelmen kívül hagyja azt is, hogy Magyarország déli határa különösen ki van téve a migrációs nyomásnak, a tíz évvel ezelőtti válság óta lényegében folyamatosan. 

Az ítélet gyökerei 2015-ig nyúlnak vissza, amikor Európát példátlan migrációs hullám érte el. Abban az évben több mint 1,39 millió ember kért menedéket az unióban, de az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) becslése szerint közel 2 millió menekült és migráns érkezhetett. Nem véletlenül nevezik a szakértők és a politikusok ezt a krízist a második világháború utáni legsúlyosabb menekültválságnak.