Bibó István kálvinista családból származott, de a szegedi piaristákhoz járt, felesége és egyben szellemi társa Ravasz László református püspök lánya, a pedagógus-történész Ravasz Boriska volt.
„A demokrácia mentora” – így jellemzik Bibó Istvánt a szegedi Dóm téri szobrának feliratán. Leginkább azzal a mondással azonosítják őt, hogy „demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni”. Nemrég reprezentatív emlékkötet jelent meg Bibó tiszteletére Kukorelli István jogászprofesszor és Szoboszlai-Kiss Katalin egyetemi docens, úgyszintén jogászprofesszor szerkesztésében. Az ajánlást Sulyok Tamás köztársasági elnök írta, felidézve: „Elvei mellett mindvégig kitartott, sohasem alkudott meg. Az 1956-os forradalom minisztereként a forradalom leverésének drámai napján, egyedül a kormány tagjai közül, az Országházban maradt. Ember maradt az embertelenségben, és a szabadság híve maradt a fogság idején is.” Az előszót pedig Stumpf István volt alkotmánybíró, korábban több posztot betöltő politikus, a Fidesz-vezetést kinevelő Bibó István Szakkollégium alapító igazgatója jegyzi. Stumpf rámutat: a hiánypótló kötet Bibónak nemcsak az életét mutatja be, hanem gondolkodását is igyekszik rekonstruálni, átfogó képre törekedve.
Ráadásul nemcsak Bibó művei kerülnek terítékre, a szerzők elvégezték az aprómunkát is: átnézték a levelezést, a kéziratokat, a publicisztikákat, a napi kismunkát. A kötet három részre oszlik: az elsőben, a leghosszabban Bibó életéről és gondolkodásáról olvashatunk tanulmányokat, a második rész fényképgyűjtemény, a harmadik pedig Bibó emlékezetét dolgozza el, bemutatva a tiszteletére készített emléktáblákat, emlékérméket, szobrokat, feliratokat, illetve az életművéről szóló fontosabb kiadványokat.
Bibó István kálvinista családból származott, de a szegedi piaristákhoz járt, felesége és egyben szellemi társa Ravasz László református püspök lánya, a pedagógus-történész Ravasz Boriska volt. Bécsben és Genfben is tanult, jogi és államtudományi diplomát szerzett. Életébe sok minden belefért. 1946-ban a Szegedi Tudományegyetem professzora és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, de 1950-ben megfosztották pedagógusi állásától, ekkor tudományos munkatárs lett ELTE Egyetemi Könyvtárban. 1956-ban részt vett a Petőfi Párt néven újjáalakított Nemzeti Parasztpárt megszervezésében. A Nagy Imre vezette kormány államminisztereként a szovjet bevonulás után is kitartott helyén, s tiltakozott a megszállás ellen. 1958-ban életfogytiglani börtönre ítélték (a másodrendű vádlott Göncz Árpád volt), 1963-ban szabadult amnesztiával, s ezután a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárosa lett. Számos könyve, tanulmánya közül a legismertebbek A magyar demokrácia válsága (1945), A kelet-európai kisállamok nyomorúsága (1946), A magyar társadalomfejlődés és az 1945. évi változás értelme (1947), A magyarságtudomány problémája (1948), az Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem (1948) és Az európai társadalomfejlődés értelme (1971–1972). Ezek mellett számos gyűjteményes kötet jelent meg munkáiból. 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjjal ismerték el munkásságát.
Akár egyetértünk vele, akár nem, Bibó István a huszadik század egyik nagy gondolkodója, akinek életművét illik ismerni. Ehhez is hozzájárul a mostani emlékkötet.
Kukorelli István – Szoboszlai-Kiss Katalin: Aki a tízparancsolata szerint élt – Bibó István emlékezete. Méry Ratio, 2024
Nyitókép: Mandiner-archív
Több mint 85 neves klímakutató élesen bírálja az amerikai Energiaminisztérium (DOE) nyári jelentését, amelyet elfogultnak és tudományosan megalapozatlannak tartanak. A gazdasági hatások túlmutatnak a tudományos vitán, kihatnak az energiaiparra és a piacokra is.
Miközben Németországban gyárak zárnak be és tízezrek veszítik el állásukat, Győrben és Debrecenben dübörög az autóipar. A centrum roskadozik, a periféria erősödik. Ritkán látott fordulat ez az európai autóiparban. Sebestyén Géza írása.
Visszatérnek a jól megszokott hétköznapok, bele kell rázódni a tanév rutinjába. Gyermektraumatológusként ilyenkor évről évre a balesetek számának jelentős emelkedését látom. Kőnig Róbert írása.
Európa a hitét elvesztette, az ész esetében néhány morzsa még rendelkezésre áll, ám erre átfogó programot építeni már nem lehet.
Fordulat a közvéleményben.
A baloldali influenszer a Tisza Párt politikusát sajnáltatja, miközben tudomást sem vesz arról, Ruszin-Szendi Romulusznak milyen agresszív megnyilvánulásai voltak az utóbbi időben.
Tíz évvel ezelőtt írták alá a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt, azonban az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott az emberek hozzáállása a klímapolitikához – írja a New York Times.
