Bibó István kálvinista családból származott, de a szegedi piaristákhoz járt, felesége és egyben szellemi társa Ravasz László református püspök lánya, a pedagógus-történész Ravasz Boriska volt.
„A demokrácia mentora” – így jellemzik Bibó Istvánt a szegedi Dóm téri szobrának feliratán. Leginkább azzal a mondással azonosítják őt, hogy „demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni”. Nemrég reprezentatív emlékkötet jelent meg Bibó tiszteletére Kukorelli István jogászprofesszor és Szoboszlai-Kiss Katalin egyetemi docens, úgyszintén jogászprofesszor szerkesztésében. Az ajánlást Sulyok Tamás köztársasági elnök írta, felidézve: „Elvei mellett mindvégig kitartott, sohasem alkudott meg. Az 1956-os forradalom minisztereként a forradalom leverésének drámai napján, egyedül a kormány tagjai közül, az Országházban maradt. Ember maradt az embertelenségben, és a szabadság híve maradt a fogság idején is.” Az előszót pedig Stumpf István volt alkotmánybíró, korábban több posztot betöltő politikus, a Fidesz-vezetést kinevelő Bibó István Szakkollégium alapító igazgatója jegyzi. Stumpf rámutat: a hiánypótló kötet Bibónak nemcsak az életét mutatja be, hanem gondolkodását is igyekszik rekonstruálni, átfogó képre törekedve.
Ráadásul nemcsak Bibó művei kerülnek terítékre, a szerzők elvégezték az aprómunkát is: átnézték a levelezést, a kéziratokat, a publicisztikákat, a napi kismunkát. A kötet három részre oszlik: az elsőben, a leghosszabban Bibó életéről és gondolkodásáról olvashatunk tanulmányokat, a második rész fényképgyűjtemény, a harmadik pedig Bibó emlékezetét dolgozza el, bemutatva a tiszteletére készített emléktáblákat, emlékérméket, szobrokat, feliratokat, illetve az életművéről szóló fontosabb kiadványokat.
Bibó István kálvinista családból származott, de a szegedi piaristákhoz járt, felesége és egyben szellemi társa Ravasz László református püspök lánya, a pedagógus-történész Ravasz Boriska volt. Bécsben és Genfben is tanult, jogi és államtudományi diplomát szerzett. Életébe sok minden belefért. 1946-ban a Szegedi Tudományegyetem professzora és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, de 1950-ben megfosztották pedagógusi állásától, ekkor tudományos munkatárs lett ELTE Egyetemi Könyvtárban. 1956-ban részt vett a Petőfi Párt néven újjáalakított Nemzeti Parasztpárt megszervezésében. A Nagy Imre vezette kormány államminisztereként a szovjet bevonulás után is kitartott helyén, s tiltakozott a megszállás ellen. 1958-ban életfogytiglani börtönre ítélték (a másodrendű vádlott Göncz Árpád volt), 1963-ban szabadult amnesztiával, s ezután a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárosa lett. Számos könyve, tanulmánya közül a legismertebbek A magyar demokrácia válsága (1945), A kelet-európai kisállamok nyomorúsága (1946), A magyar társadalomfejlődés és az 1945. évi változás értelme (1947), A magyarságtudomány problémája (1948), az Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem (1948) és Az európai társadalomfejlődés értelme (1971–1972). Ezek mellett számos gyűjteményes kötet jelent meg munkáiból. 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjjal ismerték el munkásságát.
Akár egyetértünk vele, akár nem, Bibó István a huszadik század egyik nagy gondolkodója, akinek életművét illik ismerni. Ehhez is hozzájárul a mostani emlékkötet.
Kukorelli István – Szoboszlai-Kiss Katalin: Aki a tízparancsolata szerint élt – Bibó István emlékezete. Méry Ratio, 2024
Nyitókép: Mandiner-archív
Közös tanulmányt készített az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Claremont Institute, amelynek részleteit egy konferencia keretében mutatták be. Magyarország Európa bástyájaként szerencsére időben lépett és ma kifejezetten jó pozícióban van a védelmi iparunk, hamarosan akár exportra is léphetünk.
Milyenek voltak az Axiom–4 küldetés utáni hazai és nemzetközi visszajelzések? Milyen további együttműködési lehetőségek merültek fel az űrkutatás szereplőivel? Mikorra várhatók a kísérletek első eredményei? Többek között ezekről kérdeztük a magyar tudomány napján a HUNOR-program kutatás-fejlesztési igazgatóját, Nagy Balázst. Interjúnk.
A kritikákra az MTA agresszívan reagál, mellőzve a tudományos párbeszédet, és ultraliberális sajtóorgánumok szolgálatait igénybe véve lejárató kommunikációt folytat. Lentner Csaba írása.
Függetlenül attól, hogy kisebb vagy nagyobb a felfedezés jelentősége, mindig a tudományon van a hangsúly.
Lentner Csaba főszerkesztő, közgazdászprofesszor döbbenetes adatokkal illusztrálta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerinte alaptörvényellenes működését.
Pont, mikor épp óriási nemzetközi sikert ért el az egyik magyar intézmény.
Az illetőt hivatalos személy bántalmazása miatt körözik.
Az áldozatok havi rokkantsági járadékát is elvette.
