Mit jelent a keresztény politika? – megjelent az új Kommentár

Öt éve újult meg a Kommentár folyóirat, erről szól Békés Márton történész, főszerkesztő írása. „A folyóirat küldetése röviden az, hogy hosszú távú érvénnyel megfogalmazza a történelmi célokat, és a középtávú társadalmi eredményeket ezek mentén értelmezze, megszületésüket pedig intellektuális oldalról elősegítse” – írja Békés.

Czopf Áron történész Fogalomkórház címmel közölt esszét, mivel

Néhányuknak genetikai hajlama is van erre, mások mindaddig kicsattannak az egészségtől, míg egy baleset vagy fertőzés utol nem éri őket. Különös, hogy bár együtt élünk velük, a politikában éppúgy, mint a magánéletben, mégsem tudatosítjuk, hogy nekik is komplex életfolyamataik, sőt szerveik vannak, épp csak az egészségbiztosítási kártya hiányzik az irataik közül.”

A konzervatív politika lehetségessége vagy épp lehetetlensége örökzöld téma az újabb kori magyar történelemben, a történeti visszatekintések ezért minden bizonnyal hasznosak. Erről írt Egedy Gergely történész Asbóth János kapcsán.

Nádor Koppány Levente, a Szent István Intézet vezetője kutatója a keresztény társadalom eszméjéről írt.

Hogyan maradhatunk közben hűek Krisztus üzenetéhez? Ezeket a kérdéseket vizsgálja a szerző T. S. Eliot nyomán.

Krúdy Tamás bölcsész-tanár az Antropológiai apokalipszisről írt. A nyugat-európai kereszténydemokrata politika látványos válsága egy sokkal mélyebben húzódó krízisre mutat, amelyet a Covid–19-járvány hozott a felszínre – érvel a szerző. Ma a nyugat-európai kereszténydemokrata pártok és politikusaik számos társadalmi kérdésben mondhatni rutinszerűen fordulnak szembe a katolikus egyház társadalmi tanításával, levágva ezzel magukat arról a gyökérről, amelyből eddig táplálkoztak, és aminek a létüket köszönhették.

Puskás Balázs, a Szent István Intézet kutatója arról írt, hogyan jutottunk el a bibliai embertől a virtuális emberig, Paár Ádám kutató 

Veszprémy László Bernát történész, a Corvinák főszerkesztője, lapunk munkatársa pedig a húszas évek keresztény kurzusáról írt Magyarországon.

Ezen kívül Szerencsés Károly történész a koalíciós időszak keresztény politikusairól, Jancsó András történész Joseph Ratzinger eszmeiségéről, Gér András László református teológus Abraham Kuyper munkásságáról, Csutak Zsolt politológus pedig a progresszió és a keresztény közösség ütközetéről írt hazánkban.

További más fontos esszék és írások mellett a lap recenziót közölt még Varga Csaba Jogállamiság – viták közegében című könyvéről (Gát Ákos Bence tollából), Csizmadia Norbert Geovízió kötetéről (Somkuti Bálint), Pánczél Hegedűs János A rend bástyái című munkájáról (Uhel Péter), Deák Dániel Fidesz-receptjéről (Fekete Rajmund), Veszprémy László Bernát Tanácstalanság című holokauszt-könyvéről (Nánay Mihály) és Reynald Secher Vendée-i mészárlásáról (Czopf Áron).

Fotó: Facebook