Kiszivárgott tervezet: szélesre tárná Brüsszel az ajtót a génszerkesztett növények előtt

Az Európai Bizottság kiszivárgott tervezete szerint a génszerkesztett növények egy részét egyszerűen kivennék a korábbi szigorú szabályozási keretek közül, és még a vásárlók sem tudhatnák, hogy pontosan mit is esznek – szúrta ki az Euractiv.

A trükk a cikk szerint ott van, hogy időközben számos új technológia született a génszerkesztés kapcsán, magyarán annak érdekében, hogy

A konkrét javaslat július 7-én várható, amely az új technológiák kapcsán az uniós szabályozás lazítását tűzte ki célul.

Az úgynevezett mutagenezissel és ciszgenezissel módosított növények kapcsán a jelenlegi GMO-szabályozást ugyanis túl szigorúnak tartják, ami visszafogja az innovációt; a javaslat szerint ezért most két kategóriára bontanák ezeket. Az 1. kategóriába tartoznának azok a génszerkesztett növények, amelyek szerintük „természetesen vagy hagyományos tenyésztéssel előfordulhatnak”, és ha ráütik ezt a bélyeget, onnantól kezdve a hagyományosan előállított termékekkel azonos „jogok” illetnék meg, vagyis a tervezet alapján „nem lenne szükségük engedélyre, kockázatértékelésre, nyomon követhetőségre és címkézésre”, vagyis, mint írják „szükségtelen szabályozási terhek” vállalására. A 2. kategóriát azok a génmódosított növények alkotnák, amelyek ellenállnak a gyomirtószereknek, ezeknél maradna egy szigorúbb szabályozás (ezek lehetnek génmódosítottak vagy génszerkesztettek is. Hogy mi a különbség a kettő között, arról mi is írtunk már).

A cikk megemlíti, hogy tagállami szinten nem feltétlenül fogadnák kitörő tapssal ezt a döntést. A növénynemesítési ágazatot összefogó Euroseeds többek között attól tart, hogy a tudományos vita helyett a politikai aspektusok kerülnének előtérbe, emellett kérdéses, mi alapján sorolnák melyik kategóriába egy-egy adott növényt. A génszerkesztés és az ökológiai termelési rendszerekkel való együttélés továbbra is vita tárgya az Európai Bizottságon belül. A legkényesebb kérdés a transzparencia, a nyomon követhetőség. A címkézés ugyanis az egyik garancia arra, hogy nem keverednek GMO-mentes élelmiszerekbe génszerkesztett elemek, ennek elhagyása a fogyasztói tájékoztatási kötelezettség miatt problémás.

– vetik fel a kérdést. Az európai zöldek is mozgolódnak, Benoit Biteau képviselő „mélyen aggasztónak” nevezte egyes génmódosított növények korlátmentességét, mondván, ezzel a multinacionális cégek „csak nyernek, míg a gazdálkodók és a fogyasztók veszítenek”.

Nem ez lenne az első botrány élelmiszerfronton az EU-ban idén.

Emlékezetes: január közepén mondta ki az áment hivatalos értesítőjében az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság arra, hogy darált tücsök is mehet az élelmiszerekbe, pékárukba, tésztákba, gabonaszeletekbe, kekszekbe, szószokba, burgonyatermékekbe, levesporokba, illetve csokoládétermékekbe.

A történtek kapcsán a magyar agrártárca közölte, nem hajlandó engedélyezni, hogy külön jelölés nélkül kerüljenek forgalomba ezek a termékek.

Emellett emlékezetes, tavasszal az ukrán gabona kapcsán merültek fel élelmiszerpiaci- és nem utolsósorban élelmiszerbiztonsági aggodalmak, hiszen ezek a termékek szintén érdemi szabályozás nélkül önthették el az EU-tagországokat, köztük elsősorban a közép-európai államokat. A megoldás ismét a különutasság volt: az Európai Bizottság több tagállam (hazánk, Lengyelország, Románia, Bulgária, Szlovákia) tiltakozása nyomán engedélyezte, hogy egyes országok csupán átengedjék területükön az ukrán gabonát, de a forgalmazását megtilthatják saját határaikon belül.

A GMO-mentesség a magyar kormány egyik sokszor hangoztatott alapelve. Kérdés, mit szólnak majd a génszerkesztett növényeket illető kivételezéshez.

Nyitókép: illusztráció. Fotó: Pixabay