a növények bizonyos tulajdonságait genetikailag, közvetlenül módosíthassák.
A konkrét javaslat július 7-én várható, amely az új technológiák kapcsán az uniós szabályozás lazítását tűzte ki célul.
Az úgynevezett mutagenezissel és ciszgenezissel módosított növények kapcsán a jelenlegi GMO-szabályozást ugyanis túl szigorúnak tartják, ami visszafogja az innovációt; a javaslat szerint ezért most két kategóriára bontanák ezeket. Az 1. kategóriába tartoznának azok a génszerkesztett növények, amelyek szerintük „természetesen vagy hagyományos tenyésztéssel előfordulhatnak”, és ha ráütik ezt a bélyeget, onnantól kezdve a hagyományosan előállított termékekkel azonos „jogok” illetnék meg, vagyis a tervezet alapján „nem lenne szükségük engedélyre, kockázatértékelésre, nyomon követhetőségre és címkézésre”, vagyis, mint írják „szükségtelen szabályozási terhek” vállalására. A 2. kategóriát azok a génmódosított növények alkotnák, amelyek ellenállnak a gyomirtószereknek, ezeknél maradna egy szigorúbb szabályozás (ezek lehetnek génmódosítottak vagy génszerkesztettek is. Hogy mi a különbség a kettő között, arról mi is írtunk már).