Az ukrán külügyminiszter ott volt Brüsszelben, amikor Finnország ünnepélyesen a NATO tagállamává vált. Ukrajna is az szeretne lenni, de a védelmi szövetség komoly megfontolások miatt nem hallja meg a kérést.
***
Dmitro Kuleba gratulálni jött Brüsszelbe, Ukrajna pozitív eseménynek tartja, hogy egy neutrális állam az orosz fenyegetés hatására NATO-tagságot kért, és végül kapott is. Az ukrán fődiplomata nem rejtette véka alá azt sem, útjának fő célja, hogy hazája NATO-csatlakozásáért lobbizzon.
„Nincs jobb stratégiai megoldás az euroatlanti térség stratégiai biztonságának garantálására, mint Ukrajna taggá válása” – vélekedett a NATO külügyminisztereivel való találkozója előtt Kuleba.
A keddi díszünnepségen a finn lobogó ünnepélyes felhúzásakor egy ukrán tüntető csoport azt kiabálta, hogy „Ukrajnát a NATO-ba!”, és az ukrán diplomácia is más eszközökkel ezt a finom nyomásgyakorlást alkalmazza a nyugati védelmi szervezet irányába. Bár
és ennek oka is van.
Az észak-atlanti védelmi szervezet tagállamainak többsége elsősorban amerikai ösztökélésre fegyverzettel támogatja az orosz invázió ellen harcoló ukrán hadsereget – az Ukrajna melletti hosszútávú katonai és politikai kiállás eldöntött stratégia, a NATO támogatásának szilárdságával kapcsolatban Kijevnek nem lehet kételye.
maximális célként az EU-hoz mint politikai szövetséghez és a NATO-hoz mint katonai szövetséghez való csatlakozás – az előző társadalmi, gazdasági előnyöket ígér, míg a másik a kollektív védelem elve alapján egy 31 tagú robusztus katonai szövetség elrettentő erejét jövőbeli fenyegetettsége esetén.
A NATO döntéshozói pontosan tisztában vannak azzal, hogy Ukrajna felvétele a NATO-ba automatikusan belehúzná a szövetséget egy Oroszországgal folytatott háborúba. Ezért a kelet-európai állam csatlakozási kérelmét pozitívan nem bírálhatja el, rövid távon nem engedheti belépni a szövetségbe. A viták arról folynak, hogy
A NATO-Ukrajna Bizottság hat év utáni összehívása – Magyarország blokkolta a testület összehívását – ezt a gesztust volt hivatva teljesíteni.
A NATO 2008-ban a bukaresti csúcstalálkozón tett egy elhamarkodott ígéretet, miszerint Grúzia és Ukrajna egyszer majd a védelmi szervezet tagjává válnak. Oroszország néhány hónapon belül katonailag teremtett kész helyzetet a kaukázusi államban, a grúziai háború gyorsan el is párologtatta a grúz NATO-csatlakozás illúzióját, az ukránokkal való viszonyt pedig egészen a Majdan eseménysorozatáig kezelni tudta Moszkva, utána szintén a fegyveres megoldáshoz nyúlt: a Krím annektálásával és a donbaszi konfliktus parázson tartásával, majd a 2022-es beavatkozással nyíltan jelezte, hol húzódnak szerinte az orosz befolyási övezetek határai.
amely tabuvá tette a NATO esetleges keleti bővítésének felvetését, hiszen éppen a háború indította el azt a folyamatot, amelynek révén keddtől már Finnország is tagjává lett, és a svédek is a ratifikációra várnak. Ukrajna a katonai ellenállással bizonyította, hogy elvált az orosz érdekszférától, és képes tartani az állam szuverenitását – és mivel már eleve NATO-tagállami fegyverzettel zajlik a harc, és ugrásnak tartja, ha ezt az együttműködést egy tagsággal formalizálnák.
Egy amerikai katonai diplomata a Politico uniós portálnak névtelenül azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok tartja magát a 2008-as ígérvényhez, de ez most nem aktuális, ehelyett a NATO-tagállamok és Ukrajna biztonsági helyzetének stabilizálásán van a hangsúly.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a keddi találkozón biztosította ukrán partnerét a NATO további támogatásáról, de a csatlakozásról, illetve annak lehetséges időmenetéről nem ejtett szót. Ehelyett megemlítette, hogy az ukrán hadsereg fejlesztésében, a fegyverzet modernizálásában segítséget nyújtanak, így a közeljövőben a szovjet arzenált nyugati fegyverek válthatják fel,
A balti államok és Lengyelország – az oroszokkal való konfliktusokban történelmi tapasztalatokkal leginkább rendelkező NATO-tagállamok – azonban szorosabb kapcsolatot szeretnének a NATO és Ukrajna között, szerintük eljött az ideje, hogy a NATO egy reális menetrendet vázoljon fel Ukrajna számára a teljes jogú tagsághoz vezető folyamatról.
Ez azonban csupán egy vélemény a 31 tagú szervezetben, a csatlakozási folyamat elindításához pedig a NATO alapszerződése alapján egyhangú döntésre van szükség, ez a támogatás pedig a tagállamok között egyelőre nincs meg, Magyarország részéről a kárpátaljai magyarság jogfosztásának ügye miatt annak orvoslatáig mindenképpen függőben van.
--
--
Nyitókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár üdvözli az ukrán külügyminisztert, Dmitro Kulebát a NATO-tagállamok külügyminiszteri ülését követően Brüsszelben április 4-én (forrás: Kenzo TRIBOUILLARD / AFP
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Kijev hajlandó lehet kompromisszumot kötni a Donbasz régió területének kérdésében, amelyet Moszkva teljes ellenőrzés alá szeretne vonni.
Moszkva tárgyalási alapnak tekinti az amerikai béketervet, de kulcsfontosságú garanciák hiányára hivatkozva jelentős változtatásokat követel.
„Moszkva és Washington álláspontja az ukrajnai konfliktus rendezését illetően jelentős hasonlóságot mutat” – állapította meg az orosz külügyminiszter-helyettes.
Időközben az is egyértelművé vált, hogy a magyarok nem gyűlölik Oroszországot, ami egyedülálló Európában. Mutatjuk július hónap legolvasottabb Mandiner-cikkeit.
Hónapokig tartó titkolózás után lehullt a lepel: az ukrán elnök bemutatta a dokumentumot, ami lezárhatja a háborút.
Steinmeier elmondta, bár az emberek karácsonykor leginkább családi kötelékeiket és barátságaikat ápolják, a támogatás és a szolidaritás, „nem csupán a földrajzilag közel lévőknek jár”.
Akkor nem az jutott eszébe, „hogy pusztuljanak az oroszok” – fogalmazott a művész, aki szerint a rendszerváltás előtt a színészeket jobban megbecsülte a magyar társadalom.
