Portugália
ÉLŐ
Cseh Köztársaság

Ukrajna kopogtatására a NATO egyelőre nem nyit ajtót

2023. április 05. 15:15

Az ukrán külügyminiszter ott volt Brüsszelben, amikor Finnország ünnepélyesen a NATO tagállamává vált. Ukrajna is az szeretne lenni, de a védelmi szövetség komoly megfontolások miatt nem hallja meg a kérést.

2023. április 05. 15:15
null
Maráczi Tamás

***

Dmitro Kuleba gratulálni jött Brüsszelbe, Ukrajna pozitív eseménynek tartja, hogy egy neutrális állam az orosz fenyegetés hatására NATO-tagságot kért, és végül kapott is. Az ukrán fődiplomata nem rejtette véka alá azt sem, útjának fő célja, hogy hazája NATO-csatlakozásáért lobbizzon.

Nincs jobb stratégiai megoldás az euroatlanti térség stratégiai biztonságának garantálására, mint Ukrajna taggá válása” – vélekedett a NATO külügyminisztereivel való találkozója előtt Kuleba.

A keddi díszünnepségen a finn lobogó ünnepélyes felhúzásakor egy ukrán tüntető csoport azt kiabálta, hogy „Ukrajnát a NATO-ba!”, és az ukrán diplomácia is más eszközökkel ezt a finom nyomásgyakorlást alkalmazza a nyugati védelmi szervezet irányába. Bár

Ukrajna tavaly szeptemberben kérelmezte a csatlakozási folyamata elindítását, a NATO erre érdemben nem válaszolt,

és ennek oka is van.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO-tagállamok külügyminiszteri ülésére érkezik Brüsszelben április 4-én   (forrás: Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO-tagállamok külügyminiszteri ülésére érkezik Brüsszelben április 4-én (forrás: Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)

Hova futhat ki a NATO és Ukrajna együttműködése?

Az észak-atlanti védelmi szervezet tagállamainak többsége elsősorban amerikai ösztökélésre fegyverzettel támogatja az orosz invázió ellen harcoló ukrán hadsereget – az Ukrajna melletti hosszútávú katonai és politikai kiállás eldöntött stratégia, a NATO támogatásának szilárdságával kapcsolatban Kijevnek nem lehet kételye.

Ukrajna végső politikai célja azonban a nyugati érdekszférába való integrálódás,

maximális célként az EU-hoz mint politikai szövetséghez és a NATO-hoz mint katonai szövetséghez való csatlakozás – az előző társadalmi, gazdasági előnyöket ígér, míg a másik a kollektív védelem elve alapján egy 31 tagú robusztus katonai szövetség elrettentő erejét jövőbeli fenyegetettsége esetén.

A NATO döntéshozói pontosan tisztában vannak azzal, hogy Ukrajna felvétele a NATO-ba automatikusan belehúzná a szövetséget egy Oroszországgal folytatott háborúba. Ezért a kelet-európai állam csatlakozási kérelmét pozitívan nem bírálhatja el, rövid távon nem engedheti belépni a szövetségbe. A viták arról folynak, hogy

milyen jelzéseket adhat a NATO Ukrajna számára, amely reális, pragmatikus, de egyúttal a hallgatásnál több.

A NATO-Ukrajna Bizottság hat év utáni összehívása – Magyarország blokkolta a testület összehívását – ezt a gesztust volt hivatva teljesíteni.

A NATO 2008-ban a bukaresti csúcstalálkozón tett egy elhamarkodott ígéretet, miszerint Grúzia és Ukrajna egyszer majd a védelmi szervezet tagjává válnak. Oroszország néhány hónapon belül katonailag teremtett kész helyzetet a kaukázusi államban, a grúziai háború gyorsan el is párologtatta a grúz NATO-csatlakozás illúzióját, az ukránokkal való viszonyt pedig egészen a Majdan eseménysorozatáig kezelni tudta Moszkva, utána szintén a fegyveres megoldáshoz nyúlt: a Krím annektálásával és a donbaszi konfliktus parázson tartásával, majd a 2022-es beavatkozással nyíltan jelezte, hol húzódnak szerinte az orosz befolyási övezetek határai.

Az ukrajnai háború természetesen részben okafogyottá tette a 2022 előtti megfontolásokat,

amely tabuvá tette a NATO esetleges keleti bővítésének felvetését, hiszen éppen a háború indította el azt a folyamatot, amelynek révén keddtől már Finnország is tagjává lett, és a svédek is a ratifikációra várnak. Ukrajna a katonai ellenállással bizonyította, hogy elvált az orosz érdekszférától, és képes tartani az állam szuverenitását – és mivel már eleve NATO-tagállami fegyverzettel zajlik a harc, és ugrásnak tartja, ha ezt az együttműködést egy tagsággal formalizálnák.

Egy amerikai katonai diplomata a Politico uniós portálnak névtelenül azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok tartja magát a 2008-as ígérvényhez, de ez most nem aktuális, ehelyett a NATO-tagállamok és Ukrajna biztonsági helyzetének stabilizálásán van a hangsúly.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a keddi találkozón biztosította ukrán partnerét a NATO további támogatásáról, de a csatlakozásról, illetve annak lehetséges időmenetéről nem ejtett szót. Ehelyett megemlítette, hogy az ukrán hadsereg fejlesztésében, a fegyverzet modernizálásában segítséget nyújtanak, így a közeljövőben a szovjet arzenált nyugati fegyverek válthatják fel,

a NATO és az ukrán fegyverzeti rendszer összekapcsolhatóvá válik.

A balti államok és Lengyelország – az oroszokkal való konfliktusokban történelmi tapasztalatokkal leginkább rendelkező NATO-tagállamok – azonban szorosabb kapcsolatot szeretnének a NATO és Ukrajna között, szerintük eljött az ideje, hogy a NATO egy reális menetrendet vázoljon fel Ukrajna számára a teljes jogú tagsághoz vezető folyamatról.

Ez azonban csupán egy vélemény a 31 tagú szervezetben, a csatlakozási folyamat elindításához pedig a NATO alapszerződése alapján egyhangú döntésre van szükség, ez a támogatás pedig a tagállamok között egyelőre nincs meg, Magyarország részéről a kárpátaljai magyarság jogfosztásának ügye miatt annak orvoslatáig mindenképpen függőben van.

--

--

Nyitókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár üdvözli az ukrán külügyminisztert, Dmitro Kulebát a NATO-tagállamok külügyminiszteri ülését követően Brüsszelben április 4-én   (forrás: Kenzo TRIBOUILLARD / AFP

Összesen 85 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
B I L
2023. április 06. 12:37
Csak az a baj, hogy az ukrán gecik, más faszával verik a csalánt.
Valandil
2023. április 06. 08:12
Maráczi szabadon kezeli a tényeket: Grúzia "lerendezése" (még az eu szint is) úgy kezdődött, hogy a grúzok megtámadták Abháziát és Dél-Oszétiát, ill. az ott állomásozó orosz békefenntartókat. (Amúgy nem ez az első a szerzőtől. Sebaj, hamarosan kap az elvtárs egy jó állást valami think-tankben.)
Igazszó
2023. április 06. 06:42
Sok minden van a magyar nyelvben, amiről nem tudsz mesüge! De kérdezd bátran a rabbit!
Xplorator
2023. április 06. 06:26
Igen, én tudok magyarul. De olyan szó hogy "vétótlan" nincs a magyar nyelvben. Egyébiránt te miért használsz zsidó szlenget? Ennyire nem megy a magyar? Szavakat használsz, aminek a jelentését magad sem tudod... Szerencsétlen... A rabbival meg szerintem te szoktál konzultálni, majd nyilván azt is megmondja hogy erre mit válaszolj :)))))
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!