Ukrajna kopogtatására a NATO egyelőre nem nyit ajtót

***

Dmitro Kuleba gratulálni jött Brüsszelbe, Ukrajna pozitív eseménynek tartja, hogy egy neutrális állam az orosz fenyegetés hatására NATO-tagságot kért, és végül kapott is. Az ukrán fődiplomata nem rejtette véka alá azt sem, útjának fő célja, hogy hazája NATO-csatlakozásáért lobbizzon.

„Nincs jobb stratégiai megoldás az euroatlanti térség stratégiai biztonságának garantálására, mint Ukrajna taggá válása” – vélekedett a NATO külügyminisztereivel való találkozója előtt Kuleba.

A keddi díszünnepségen a finn lobogó ünnepélyes felhúzásakor egy ukrán tüntető csoport azt kiabálta, hogy „Ukrajnát a NATO-ba!”, és az ukrán diplomácia is más eszközökkel ezt a finom nyomásgyakorlást alkalmazza a nyugati védelmi szervezet irányába. Bár

és ennek oka is van.

Hova futhat ki a NATO és Ukrajna együttműködése?

Az észak-atlanti védelmi szervezet tagállamainak többsége elsősorban amerikai ösztökélésre fegyverzettel támogatja az orosz invázió ellen harcoló ukrán hadsereget – az Ukrajna melletti hosszútávú katonai és politikai kiállás eldöntött stratégia, a NATO támogatásának szilárdságával kapcsolatban Kijevnek nem lehet kételye.

maximális célként az EU-hoz mint politikai szövetséghez és a NATO-hoz mint katonai szövetséghez való csatlakozás – az előző társadalmi, gazdasági előnyöket ígér, míg a másik a kollektív védelem elve alapján egy 31 tagú robusztus katonai szövetség elrettentő erejét jövőbeli fenyegetettsége esetén.

A NATO döntéshozói pontosan tisztában vannak azzal, hogy Ukrajna felvétele a NATO-ba automatikusan belehúzná a szövetséget egy Oroszországgal folytatott háborúba. Ezért a kelet-európai állam csatlakozási kérelmét pozitívan nem bírálhatja el, rövid távon nem engedheti belépni a szövetségbe. A viták arról folynak, hogy

A NATO-Ukrajna Bizottság hat év utáni összehívása – Magyarország blokkolta a testület összehívását – ezt a gesztust volt hivatva teljesíteni.

A NATO 2008-ban a bukaresti csúcstalálkozón tett egy elhamarkodott ígéretet, miszerint Grúzia és Ukrajna egyszer majd a védelmi szervezet tagjává válnak. Oroszország néhány hónapon belül katonailag teremtett kész helyzetet a kaukázusi államban, a grúziai háború gyorsan el is párologtatta a grúz NATO-csatlakozás illúzióját, az ukránokkal való viszonyt pedig egészen a Majdan eseménysorozatáig kezelni tudta Moszkva, utána szintén a fegyveres megoldáshoz nyúlt: a Krím annektálásával és a donbaszi konfliktus parázson tartásával, majd a 2022-es beavatkozással nyíltan jelezte, hol húzódnak szerinte az orosz befolyási övezetek határai.

amely tabuvá tette a NATO esetleges keleti bővítésének felvetését, hiszen éppen a háború indította el azt a folyamatot, amelynek révén keddtől már Finnország is tagjává lett, és a svédek is a ratifikációra várnak. Ukrajna a katonai ellenállással bizonyította, hogy elvált az orosz érdekszférától, és képes tartani az állam szuverenitását – és mivel már eleve NATO-tagállami fegyverzettel zajlik a harc, és ugrásnak tartja, ha ezt az együttműködést egy tagsággal formalizálnák.

Egy amerikai katonai diplomata a Politico uniós portálnak névtelenül azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok tartja magát a 2008-as ígérvényhez, de ez most nem aktuális, ehelyett a NATO-tagállamok és Ukrajna biztonsági helyzetének stabilizálásán van a hangsúly.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a keddi találkozón biztosította ukrán partnerét a NATO további támogatásáról, de a csatlakozásról, illetve annak lehetséges időmenetéről nem ejtett szót. Ehelyett megemlítette, hogy az ukrán hadsereg fejlesztésében, a fegyverzet modernizálásában segítséget nyújtanak, így a közeljövőben a szovjet arzenált nyugati fegyverek válthatják fel,

A balti államok és Lengyelország – az oroszokkal való konfliktusokban történelmi tapasztalatokkal leginkább rendelkező NATO-tagállamok – azonban szorosabb kapcsolatot szeretnének a NATO és Ukrajna között, szerintük eljött az ideje, hogy a NATO egy reális menetrendet vázoljon fel Ukrajna számára a teljes jogú tagsághoz vezető folyamatról.

Ez azonban csupán egy vélemény a 31 tagú szervezetben, a csatlakozási folyamat elindításához pedig a NATO alapszerződése alapján egyhangú döntésre van szükség, ez a támogatás pedig a tagállamok között egyelőre nincs meg, Magyarország részéről a kárpátaljai magyarság jogfosztásának ügye miatt annak orvoslatáig mindenképpen függőben van.

--

--

Nyitókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár üdvözli az ukrán külügyminisztert, Dmitro Kulebát a NATO-tagállamok külügyminiszteri ülését követően Brüsszelben április 4-én   (forrás: Kenzo TRIBOUILLARD / AFP