Ők támadták be Bagdy Emőkét a trolldíjjal, mert „gendertagadó”

Veczán Zoltán és Szilvay Gergely írása.

Jókora közfelháborodás, és az ellenzéki médiumok kaján öröme fogadta Bagdy Emőke pszichológus „Laposföld-díját” (a 444-hez köthető Qubit például már a „jelölés” kapcsán is „gratulált”). A díj természetesen trollkodás: a Szkeptikus Társaság által alapított „Laposföld-díjjal” elméletileg azokat díjazzák, akik áltudományos vagy dezinformációs tevékenységet folytatnak. Az is egyértelmű volt, hogy a professzorasszony mivel érdemelte ki a társaság és az ellenzéki médiumok haragját: „elavult nézeteiért”, valamint

Bagdy Emőke korábban az anyai szerep fontosságát hangsúlyozta, ezzel együtt a gyermekek gender-alapú érzékenyítése ellen is kikelt, ahogy a 15 éves fiúval szexuális kapcsolatot létesítő iskolai asszisztens eltávolítása mellett is keményen kiállt.

Ő maga egyébként úgy reagált: „Van egy meggyőződésem, identitásom, vállalom azt, aki vagyok és azt, amit gondolok. Ezt viszont a szabadság eszméjét, s a szabadság lobogóját cipelők nehezményezik, miközben ők maguk azok, aki nem örülnek a szabad véleménynyilvánításnak”.

Gődénytől az ateizmuson át a GMO-ig

A Szkeptikus Társaság 2021 óta adja át a Laposföld-díjat, amelyet először Gödény György, Lenkei Gábor, Pócs Alfréd és Tamasi József, azaz az Orvosok a Tisztánlátásért nevű csoport kapott; 2022-ben pedig a Varga Gyógygombát megalapító Varga Gábor kapta, akit korábban bírsággal is sújtottak, amiért gyógyhatásúként árult nem gyógyhatású készítményeket. A fentiek után sejthető lehet, miért állt szándékában a szkeptikusoknak ebbe a társaságba sorolni a professzorasszonyt.

A 2022-es jelöltek közt volt egyébként nem csak Sebestyén Balázs, hanem Bogár László, Máté Gábor és Bardócz Zsuzsanna is. Máté Gábor, a hazánkban igen népszerű, pszichoszomatikus eredetű lelki problémákról szóló kötetek szerzője a jelölés indoklása szerint „a lelki traumák és a daganatos megbetegedések közötti összefüggések tudományosnak feltüntetett túldimenzionálásával tévhitek terjesztéséért, valamint az orvosi etika szabályainak a rendszeres és súlyos megsértéséért” kaphatta volna meg a díjat.

Bardócz Zsuzsannát az indoklás szerint „félrevezető, áltudományos nézeteket terjesztő tevékenységért” jelölték, „melyet több, mint két évtizede, tudománytalan anti-GMO kampányokban való részvétellel kezdett, de az elmúlt évre kártékony munkásságát kiterjesztette a téveszmék agykárosító mikrohullámoktól világ-összeesküvéses konteókig terjedő széles spektrumára”.

Máté Gábor műveiben hangsúlyozza, hogy amit állít, arról még nincs sok adat, tehát kevéssé kutatott terület. Ezzel együtt áltudományosnak minősíteni kissé erős, akárcsak a GMO-ellenességet. Utóbbi ráadásul egyáltalán nem pusztán tudomány kérdése, hanem politikai kérdés is, mivel két külön szemlélet jelenik meg benne.

A társaság határozottan GMO-pártinak tűnik, habár Vágó István korábbi, úgyszintén GMO-párti elnök egyszer hangsúlyozta, hogy a társaság „nem feltétlenül GMO-párti”.

A GMO-pártiság mellett a társaság sajátja az ateizmus is. A valláskritika viszont kikerült hivatalos tevékenységi körei közül, miután Vizi E. Szilveszter korábbi MTA-elnököt 2007-ben megkritizálták egy tanúságtételért, és ezért ők is bőven kaptak kritikát. A társaság ezzel együtt a militáns ateista Richard Dawkins munkásságának propagátora. Dawkins nem pusztán természettudományos munkákat tett le az asztalra, hanem amatőr érvelésekkel is előállt az ateizmus mellett, amelyeket a filozófia tudományos köreiben nem igazán vesznek komolyan.

A kép teljességéhez érdemes hozzátenni, hogy emellett számos hasznos kezdeményezést is folytattak – a homeopátia és más álgyógymódok ellen –, csak éppen a fenti doktriner haladárságból fakadóan egyenlőségjelet tettek a tudományellenes, áltudományos átverések, és azon nézetek közé, amelyek ateista-progresszív világnézetükkel nem találkoznak.

Utóbbiba tartozik a gender témaköre is, amelynek számos aspektusa van: nem lehet kijelenteni, hogy gender-ügyben a tudomány igazolta volna a progresszívek vonatkozó álláspontjait. Debra Soh, egy malajziai kínai származású kanadai neurológus-szexológus például A gender vége címmel írt egy olyan könyvet, amelyben progresszív gendermítoszokat cáfol tudományosan (a kötetről itt írtunk). A kötet akár a Szkeptikus Társaság tematikájába és beleillene, csak hát itt a progresszió mítoszainak cáfolatáról van szó. A társaság szkepticizmusa viszont minden jel szerint átideologizált kérdésekben meglehetősen egyoldalú.

De lássuk, kik alkotják személy szerint a társaságot!

Decens nevek

A társaságot Hraskó Gábor alapította; a rendszerváltás idején a nemzetközi környezetvédelmi mozgalmakban tevékenykedő biológus-informatikus, Vágó Istvánnal vezetett közös ismeretterjesztő műsort is a 2000-es évek elején; a Magyar Narancs című harcos ellenzéki kiadványhoz kapcsolódva blogot is vezetett, többek között „egy okos húzást” ajánlott 2019-ben az ellenzéki pártok figyelmébe az EP-választás kapcsán, óvóan megjegyezve, hogy „egy szavazásra buzdító, nem egymást lejárató kampány erősítené a Fidesz-propagandát is”. Hraskó – legalábbis a társaság honlapja szerint – 2006-tól 2020-ig töltötte be az elnöki tisztséget, ugyanakkor a 2010-es években több helyütt Vágó Istvánra is a Szkeptikus Társaság elnökeként hivatkoznak. Vágó háttere közismert; kvízműsorok vezetőjeként vált országosan ismertté, alapító tagja a Szkeptikus Társaságnak, párhuzamosan ezzel baloldali politikai karriert épített:

Érdekesség, hogy 2007-től közösen vezette a Pókerarc című vetélkedőt Sebestyén Balázzsal. Legutóbb olyan fantasztikus leleplezéssel jelentkezett, mint hogy valójában Orbán Viktor miniszterelnök nem is olyan sok ember előtt tartott beszédet március 15-én, mint ahogy a kamerák sugallják.

A jelenlegi elnök – 2020 óta – Pintér András Gábor. A 41 éves férfi Wikipedia-oldalán hosszan sorakoznak különféle tanulmányai – a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumtól a jazziskolán át a fiatal kutatói ösztöndíjig – és pozíciói – a Szkeptikus Társaság elnöke, a Szkeptikus Szervezetek Európai Tanácsának elnökségi tagja, aki „nemzetközileg ismert podcastot” vezet.

Saját, részletes Wikipedia-oldalát feltehetőleg saját maga szerkeszti (a „MrFringilla” néven működő Wikipedia-szerkesztő főbb adatai megegyeznek Pintérével), valószínűleg ennek köszönhető, hogy tudunk róla olyasmiket is, mint hogy amatőrcsillagász-szakkörre járt a középiskolában. Azonban nem ejt szót arról a mellékkörülményről, amiről Skepman című blogján vall, és ami a tudománykritikát valamelyest új fénytörésbe helyezi, mégpedig, hogy miután nyolc éven át koptatta a Pécsi Tudományegyetem padjait,

Pintér Wiki-oldala szerint 2013-ban a Magyar Liberális Párt székesfehérvári elnöke lett, 2014-ben Budapest III. kerületében indult a párt színeiben; utóbb a Momentum Mozgalomhoz csatakozott, itt Fejér megyei jelöltjük volt 2018-ban, de az ellenzéki paktum szellemében visszalépett a DK-s Ráczné Földi Judit javára. A hirveres.hu adatai szerint 2,8 millió forintot költött hirdetésekre – hogy ezek politikai vagy aktivista pályájához köthetők, arról nincs adat. Ahogy arról sincs, hogy Pintér személyes preferenciáinak megfelelően vett-e részt a Társaság a Momentum 2017-es fesztiválján, vagy önszorgalomból.

A társaság egyik alelnöke, Csécsi Laura rendőr; másik alelnöke, Györgyey János botanikus pedig rendszerint oszt meg baloldali politikai tartalmakat a Facebookon.

Ahogy az is segít betájolni a szervezetet, hogy a társaság 2022 májusában meghívta előadónak Krekó Pétert, akiről többek között azt írták: „az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar habilitált egyetemi docense és az egyik legnevesebb független politikai elemző és tanácsadó intézet, a Political Capital ügyvezetője.” Ebben az izgalmas az, hogy az egyértelműen baloldali kötődésű Political Capital „független” jelzőt kapott. Emellett Rácz András is volt a vendégük az ukrán-orosz háború kapcsán.

Az egyesület körül némi jogi homály is van. Saját honlapjuk és az azon található, 2015-ös alapszabály szerint közhasznúak, a birosag.hu azonban egy 2022 novemberi bejegyzés szerint egyértelműen azt írja, hogy státuszuk „nem közhasznú”, a korábbi állapotok szerint pedig az egyesület 2008-2014 közt volt közhasznú (ki is került az egyesület nevéből a köhasznúságra való utalás). Míg az alapszabály szerint angol nevük Hungarian Skeptic Society, addig a birosag.hu szerint nincs angol nevük („idegen nyelvű elnevezés nincs bejegyezve”). Az éves tagsági díj 6000 forint, nyugdíjasoknak 3000 forint.

Bagdy Emőke a Szkeptikus Társaság általi „díjazása” egyébként is sokakban megütközést keltett.

Skrabski Fruzsina az MTA Pszichológiai Intézetének kiállását hiányolta, Constantinovits Milán szerint „a klinikai szakpszichológus elleni hecckampánnyal a Szkeptikus Társaság önmagát alázta meg”; Krupincza Mariann pedig úgy vélekedett, a „cancel culture újabb szintet lépett”.

Fotó: skepman.hu

Nyitókép forrása: Földházi Árpád