Bagdy Emőke „díjazása” kicsinyes bosszú, amit vissza kell utasítanunk

A Szkeptikus Társaság Laposföld-díjat adományozott Bagdy Emőke klinika szakpszichológusnak. Szatirikusnak vagy provokációnak szánt díjazásuk rendkívül veszélyes lépés az áltudomány és a valós tudomány összemosása szempontjából, és ezzel a szervezet csak önmagát nullázta le.

Kezdjük ott, hogy botrányos díjkiosztásuk erős lépés a tudomány relativizálásának irányába. A járványtagadók, vírusszkeptikusok, délibábos ősnyelvészek, ufológusok és laposföldhívők tobzódásának idején mérhetetlenül felelőtlen cselekedet egy valós és nemzedékek gondolkodását meghatározó tudományos teljesítményt felmutató szakember megbélyegzése. Ez a lépés nem csupán Bagdy Emőke munkásságával szemben elfogadhatatlan, hanem 

Lépésük annak a nyugati tendenciának a hazai megjelenítése, ami – elsődlegesen a társadalomtudományok terén – ideológiai nyomásra keretezi át a kutatásokat, és premisszaként akar elfogadtatni olyan állításokat, amiknek semmiféle tudományos alapjuk nincs. Ilyen a genderideológia lobbitevékenysége, a „progresszív” nyelvformáló törekvések vagy a klasszikus alkotások ideologikus átírása.

Bagdy Emőke „díjazása” mögött nem nehéz kitapintani ezt az ideologikus olvasatot: 

és azért, mert megnyilatkozásaiban a család fontosságát és hagyományos értékét is következetesen képviseli. Nehéz is függetlennek tekinteni a Szkeptikus Társaságot, aminek alapító tagja a Demokratikus Koalíció lelkes lobbistája, az egykor szebb napokat (és képernyőt) látott kvízprofesszor, Vágó István.

A díjazáshoz visszatérve: Bagdy Emőke tudományos teljesítménye vitathatatlan. Ha mérőszámokban nézzük, közel 400 tudományos közleményt, köztük 16 felsőoktatás tananyagot és majdnem 300 független hivatkozást találunk neve mellett. Megkérdőjelezhetetlen tudománykommunikációs munkássága is, amit telt házas előadásai, médiaszereplései és publikációi révén fejt ki. A családpszichológia, a tanulók mentális egészsége, a relaxációs technikák területén tett megállapításai és módszerei kiemelkedőek, ahogy a hazai tehetségazonosításhoz és -gondozáshoz való tudományos hozzájárulása is korszakosnak nevezhető.

és egyúttal saját krédójával megy szembe. Ideológiavezérelt lépésük hitelteleníti eddigi tevékenységüket, és aláássa a tudománnyal szembeni, amúgy is megtépázott közbizalmat. Ha bocsánatkérést nem is várhatunk, megnyugtató a tudat, hogy míg a professzor asszony munkássága generációk mentális jóllétét befolyásolja, egy lobbiszervezet hangos csaholására később senki sem fog emlékezni.

Nyitókép: Földházi Árpád