Történelmi nap volt a tegnapi: az amerikai történelemben először indult büntetőeljárás egy volt elnökkel szemben. Donald Trump a jogi helyzetet az előnyére akarja fordítani: az áldozati szerepben újra az amerikai politikai élére tör, megcélozva újra a Fehér Házat.
***
A keddi nap úgy zajlott le, ahogy az előzetes forgatókönyv alapján számítani lehetett rá. Donald Trumpot letartóztatásba helyezték, mivel hivatalosan is vádat emeltek ellene bűncselekmény elkövetésével, a per első tárgyalási napján pedig a vádpontok ismertetése után a vádlott minden ellene felhozott vádban ártatlannak vallotta magát, majd elhagyta a New York-i kerületi bíróság épületét, és visszatért floridai birtokára, Mar-a-Lagóba.
Harmincnégy vádpont – cégeinél a gyanú szerint céges kimutatásokat hamisítottak, hogy ne derüljön fény a pénzügyi visszaélésekre a 2016-os elnökválasztási kampányban, illetve hallgatási pénzt fizethetett egy pornószínésznőnek, hogy múltbeli afférjukról ne nyilatkozzon. A vádpontokban meghatározott
de szakértők szerint elmarasztaló ítélet esetén vélhetően csak pénzbüntetést szabnának ki Trumpra. Ehhez azonban az eljáró esküdtszék egyhangú döntésére lenne szükség, sokan ezt is kérdésesnek tartják.
Azonban nemcsak a New York-i büntetőeljárás lehet az egyetlen, amely fejtörést okozhat a volt elnök számára, hiszen vádat emelhetnek ellene a 2020-as elnökválasztási eredmények Georgia államban történő megmásítására tett kísérlet miatt is, illetve még nem zárult le egy vizsgálóbizottsági ügy a Capitolium ostromában játszott szerepe tisztázására, ott lázadásra való felbujtás a gyanú.
A következő tárgyalási napot decemberre tűzte ki a bíró, a védelemnek augusztusig van ideje megtámadni a vádpontokat, tanúkat beidéztetni, bizonyítékokat benyújtani, a védelmi stratégiát kitalálni az eljárási szabályok alapján. Ebből is látszik, hogy ez egy elhúzó eljárás lesz,
majd a 2024 elején meginduló előválasztásokkal.
Elemzői vélemények eltérnek, hogy ez vajon gyengíti, vagy éppen erősíti Donald Trump elnökválasztási esélyeit. A perbefogásnak két erős olvasata van: az egyik az, hogy a volt elnök ellen egy jogi köntösbe csavart, de politikai megrendelésre történt ellehetetlenítési kísérlet zajlik, a másik pedig az, hogy működik a demokrácia, még egy ilyen hatalmú ember sem állhat a törvények fölött, aki vét az amerikai törvények ellen, azt eléri az igazságszolgáltatás keze.
Azt, hogy másfél évvel az elnökválasztás előtt ez hogyan csapódik le az amerikai választók fejében, egyelőre csak sejteni lehet. A polarizált amerikai közéletben annyi bizonyos – és ezt az eddigi felmérések is alátámasztják –, hogy a szavazók a Trump-pert elsősorban saját pártpreferenciáik, ideológiai meggyőződéseik alapján értelmezik, vagyis a demokratapárti voksolók túlnyomó többsége Trumpot bűnösnek érzi az ellene felhozott vádakban, míg
A volt elnök a konzervatív jelöltek közül elsőként, már tavaly novemberben hivatalosan bejelentette, hogy indul a republikánus elnökjelölti tisztség elnyeréséért, a mérések szerint az eddigi négy jelölt közül toronymagasan vezet, és a nagy riválisának tartott Ron DeSantis floridai kormányzó versenybe való belépésével – még nem tette meg – sem változna ez: a vádemelés bejelentése óta a Trump és DeSantis támogatottsága közötti olló még tovább nyílt. A Grand Old Party szavazóit mozgósította a bírósági döntés, a konzervatív keménymag úgy látja, ez a liberális hatalom forgatókönyve arra, hogy Joe Biden legesélyesebb republikánus kihívóját eltegyék az útból.
Az, hogy a per lefolyása egybe fog esik a pártok előválasztási folyamatával, eleve rossz színben tünteti fel az igazságszolgáltatás pártatlan hozzáállását; az, hogy a bíró, Alvin Bragg a felhozott vádpontoknál több jogi tényt vétség helyett bűncselekménynek értékel, szintén okoz bizonytalanságot az ő hitelességével kapcsolatosan, Trump beszédéből pedig már sütött a személyeskedés (a per „sértés a hazánkra nézve”, ez az eljárás egy politikai indítékú támadás, amely beavatkozik az előválasztások rendjébe, a perben van egy „Trump-gyűlölő bíró egy Trump-gyűlölő családból”... stb.).
Donald Trump rutinos játékos, a New York-i üzleti életben szocializálódott, cégei és maga is számtalan perben edződött már, profi ügyvédi csapata van, és nyilvánvalóan felkészültek a pereskedésre, amire volt is idejük.
Az, hogy az első tárgyalási nap után azonnal nyilvános beszédet mondott, hogy egy jól megtervezett koreográfia alapján áldozati szerepben beszélt a nemzethez (választóihoz) a volt elnök, azt mutatja, hogy a számára előnytelennek látszó jogi helyzetből politikai tőkét akar kovácsolni, kampánya részben erre fog épülni,
politikai programot.
Első beszédéből és a közösségi oldalakon megjelent üzeneteiből látszik: ő és csapata mindent meg fog tenni az eljárás és az eljáró bíró legitimitásának, hitelességének aláásására, a per politikai indítékú boszorkányüldözésnek való beállítására, illetve önmaga mint az amerikai nemzet igazi védelmezőjének felmutatására.
Ez a kommunikációs stratégia rövid távon hatásosnak tűnik – még olyan pártbeli ellenfelei is, mint például Mitt Romney, védelmükbe vették Trumpot, az eljárást elfogultnak ítélve. Hosszabb távon azonban a bíró és a bírósági eljárás hiteltelenítésére irányuló taktikája vissza is üthet: azt az érzést keltheti, hogy a volt elnök nem veti alá magát annak az elvnek, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, illetve a bíróság független hatalmi ág, amelynek pártatlanságát elvitatni eleve politikai cselekedet – márpedig ezek az elvek Amerika jogi fundamentumai, a végrehajtó hatalom fejeként anno ennek betartására tett elnöki esküt.
--
--
Nyitókép: Donald Trump megérkezik a floridai Mar-a-Lago birtokára, hogy beszédet mondjon április 4-én (forrás: CHANDAN KHANNA / AFP)
A techvilág tehetségeinek vissza kell találniuk az értelmes feladatokhoz, a többdimenziós kihívásokhoz, itt az ideje, hogy videójátékok és marketingalgoritmusok fejlesztése helyett újra a nemzetbiztonsággal foglalkozzanak, ahogyan Neumann és társai tették – véli a Szilícium-völgy különc filozófusa.
Talán sosem bontakozott még ki úgy egyenes adásban a történelem, mint Donald Trump és Volodimir Zelenszkij február 28-ai sajtótájékoztatóján. Jó kérdés, van-e még innen visszaút, minden értelemben.
Trump a találkozót követően kijelentette, Zelenszkij „nem tisztelte az Egyesült Államokat a nagyra becsült ovális irodában”.
Bár a Legfelsőbb Bíróság nem engedi a USAID-támogatások befagyasztását, a Trump-adminisztráció elrendelte a magyarországi USAID-szerződések felmondását.
Muszáj csurrannia-cseppennie egy kevés USAID-pénznek.
Az ukrán elnöki hivatal vezetője közösségi oldalán jelentette be a hírt.
Az van, hogy a kert szimbóluma egyrészt a földi paradicsomnak és magának a kozmosznak, amelynek középpontja az édenkert, másrészt előképe mintegy az égi paradicsomnak.
