Christie-hiszti: sorra írják át a világhírű regényeket

Christie-hiszti

Pár napja olvashattuk a hírt, hogy az Agatha Christie regényeit publikáló HarperCollins Könyvkiadó ismét hozzányúlt az írónő regényeihez. Ezúttal

Többek között eltávolították az olyan részeket, ahol valakit megsértenek etnikai hovatartozása miatt, vagy csak egyszerűen utalnak a származására. Ilyen utalásnak minősítették a Halál a Níluson című sikerkönyvben használt oriental, vagyis keleti kifejezést is. Az már kevésbé meglepő, hogy az angolul ma már csak „n” betűs szóként emlegetett néger (nigger) kifejezést is kivették. Ez már Agatha Christie korában sem számított politikailag korrektnek.

Christie legsikeresebb krimije, a Tíz kicsi néger címét már megjelenése után nem sokkal kritizálták. Angliában 1939-ben Ten little Niggers címen jelent meg a könyv, majd 1985-től Ten little Indians címmel futott (a filmvásznon is ezzel a változattal találkozhattunk). A könyv egy évvel a kiadás után, 1940-ben Amerikában is megjelent, az árulkodó And Then There Were None (És végül nem maradt senki) címet kapva.

Magyarországon még ma is találkozhatunk a Tíz kicsi néger címmel a könyvtárak, könyvesboltok polcain,

A legújabb változtatások a Halál a Níluson mellett a Rejtély az Antillákon és a Titokzatos stylesi eset című regényeket is érintik. Ezekről korábban a Mandiner is beszámolt.

A 20. századi írónő esetében többször is szóba került, hogy olyan kifejezéseket használ, amelyek manapság már bántóak lehetnek egy-egy etnikai, vagy vallási közösségre nézve. A könyvekből készült filmfeldolgozásokban már a 2000-es évek elején láthattunk homoszexuális karaktereket. Kenneth Branagh Gyilkosság az Orient Expressen és Halál a Níluson filmjeiben pedig már az etnikai kisebbségek képviseletére is odafigyeltek.

De nem Christie az egyetlen, akit utólag cenzúrázni kezdtek. Erre a sorsra jutott Roald Dahl Charlie és a csokigyár című gyerekkönyve és a James Bond-regények írója is. De a '90-es évek egyik kedvenc amerikai sorozatát is sok kritika éri, amiért nem volt benne elég színes bőrű karakter.

Roald Dahl nem gondolt a kövér gyerekekre

Idén februárban kezdett terjedni a hír, hogy a Roald Dahl Story Company változtatásokat eszközölt a szerző legsikeresebb gyerekkönyve, a Charlie és a csokigyár szövegében. A The Telegraph értesülései szerint Roald Dahl művein több száz módosítást hajtottak végre, amelyeken már 2020 óta dolgoznak. A cég a Puffin Books Könyvkiadóval és az Inclusive Minds csoporttal dolgozott együtt. Ez utóbbi arra szakosodott, hogy segítsen a kiadóknak a gyerekkönyvek szövegét úgy megfogalmazni, hogy az senkinek ne lehessen bántó.

A Charlie és a csokigyár szerintük attól lesz gyerekbarát, hogy az Augustus nevű fiú jellemzésében a kövér szót a hatalmas jelzőre cserélik. De az olyan bántó kifejezéseket is kiszedték, mint csúnya, őrült vagy bolond.

A kiadó bejelentését rengeteg negatív kritika fogadta. A brit miniszterelnöktől, Rishi Sunaktól kezdve Kamilla királynéig többen is úgy vélték, az írói szabadságot nem szabad ilyen módosításokkal megcsúfolni.

Philip Pullman regényíró szintén ellenezte a módosításokat, igaz, kissé más szempontból. Szerinte nem kell Roald Dahl könyveit átírni, hanem egyszerűen nem kell kiadni a műveit, ha azok kirekesztők.

„Olvassuk azoknak a csodálatos szerzőknek a műveit, akik ma alkotnak, akik nem kapnak akkora reklámot, mint Roald Dahl.”

A könyvek francia kiadója, a Gallimard bejelentette, hogy a francia nyelvű kiadásokon nem fognak változtatni.

De még James Bond sem legyőzhetetlen

Idén 70 éve jelent meg a 007-es titkos ügynök első története, a Casino Royale. Az évforduló alkalmából áprilisban ismét kiadják Ian Fleming könyveit, de apróbb tartalmi változtatásokat eszközölnek bennük. Az Ian Fleming Publications Ltd. azzal magyarázta a döntést, hogy a könyv „egy olyan időben íródott, amikor azok a kifejezések és cselekedetek, amiket egy mai olvasó bántónak tartana még mindennaposak voltak”.

A kiadó hozzátette: „számos változtatás történt, de igyekeztünk a lehető legkevésbé eltérni az eredeti szövegtől”. Ez a rövid ismertető az új kiadásban minden könyv elején szerepelni is fog.

Fleming második regényében, az 1954-ben megjelent Élj és halj meg című könyvben

helyette a fekete személy és fekete férfi kifejezéseket használták.

Az 1961-es Tűzgolyó, az 1960-as A Quantum csendje és az 1959-es Goldfinger című könyvekből minden etnikai utalást kivettek.

A könyvkiadó a változtatásokkal kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette:

„Mi az Ian Flaming Kiadónál átnéztük az eredeti Bond-könyvek szövegét, és arra jutottunk, a legjobb, ha Ian útmutatását követjük. Az Élni és meghalniban maga Ian engedélyezte a változtatásokat. Az ő megközelítése alapján több etnikumra utaló kifejezést felülvizsgáltunk a könyvben, és rengeteg szót kicseréltünk olyan kifejezésekre, amelyek ma is elfogadhatóak, de mégis megfelelnek a könyvben leírt korszak nyelvezetének.”

Miért nincsenek fekete Jóbarátok?

Nem csak könyveket, de korábbi filmeket, sorozatokat is sokat kritizálnak, amiért azok a ma divatos woke ideológia szempontjából problémások lehetnek. Az egyik ilyen áldozat a Jóbarátok című sorozat, amelyben hiába kap fontos szerepet egy leszbikus pár, így is sok mindenbe bele lehet kötni. Az egyik visszatérő kritika, hogy nem elég a színesbőrű karakter, de transzfóbiával is vádolták már a készítőket.

Ugyanígy meg lehetne említeni az 1939-es Elfújta a szél című filmklasszikust, amelyet az HBO MAX ideiglenesen elérhetetlenné tett nem sokkal azután, hogy megjelent a szolgáltató felületén.

Sokáig lehetne még folytatni a sort, gondoljunk csak arra, hogy a Disney+ felületén olyan meséket bélyegeztek rasszistának, vagy kirekesztőnek, mint a Dumbo, a Pán Péter vagy a Macskarisztokraták.

A Harry Potter írónője, J. K. Rowling az ékes példája annak, hogy még akkor is tiltólistára kerülhet egy világsikerű könyv, ha tartalmilag vagy megfogalmazásban nem lehet semmibe belekötni. Elég egy rossz megszólalás a szerző részéről, és azonnal hadjárat indul ellene.

Nyitókép: Agatha Christie 1946-ban (PLANET NEWS LTD / AFP)