Éheznek, szomjaznak, fáznak a túlélők – Ankarából jelentkezett be Egeresi Zoltán Törökország-szakértő, aki apokaliptikusnak írta le a földrengést követő állapotokat.
„Amit látunk, hogy a beszámolók szerint nagyon rossz, szinte apokaliptikus a helyzet az érintett megyékben, főleg Kahramanmarasban, ahova még a mentőegységek is alig képesek eljutni” – mondja lapunknak az országban élő, Ankarából bejelentkező Törökország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, Egeresi Zoltán.
Ennek oka, hogy az utak járhatatlanná váltak, „szabályosan széttörtek” – fogalmaz. Ami a túlélőket illeti, rengetegen maradtak még mindig ellátatlanul, étlen, szomjan, és vacognak a fagypont környéki hőmérsékleten, hiszen, mint a képek is tanúsítják, sokan azt az egy ruhát tudták magukkal vinni, ami éppen rajtuk volt. Főleg a hegyvidéki területeken, ahol még havazik is. Sokan az autóikba húzódtak, mások a szabadban várakoznak. Az összedőlt, romos épületekből folyamatos az emberek mentése, mint azt az előkerült brutális videókban is láthatjuk.
„Hiába vesz részt több, mint 15 ezer ember a mentésben, ennél már most látszik, hogy jóval többre lenne szükség” – fűzi hozzá, utalva a nemzetközi segítségnyújtás fontosságára (emlékezetes: magyar mentőcsapatok is útnak indultak, hogy részt vegyenek a munkálatokban)
Egyelőre, mint Egeresi mondja, csak próbálják megközelítőleg felmérni a károkat, az elvesztett emberéletek és az megrongálódott vagy összedőlt épületek tekintetében. Amit eddig tudni, mintegy ötezer ember lelte halálát a földrengések közvetlen következményeként, de rengeteg az eltűnt és megsérült ember is. Ami az anyagi károkat illeti, mint Egeresi mondja, egyelőre több, mint hatezer épületben keletkezett kár, vagy omlott teljesen össze, de ahogy haladunk előre az időben, úgy lesz egyre rosszabb a helyzet ezen a téren is – mutat rá a szakértő.
Gaziantep az ország egyik legnagyobb városa, Diyarbakir is regionális központ. A hatóságok azt kérik az emberektől, hogy lehetőleg tartsák szabadon a telefonvonalakat, röviden, inkább SMS-ben kommunikáljanak, hogy ne zavarják a mentésben részt vevők kommunikációját.
Annak fényében különösen, hogy a földrengés nem szűnt meg teljesen, csak csitult: a richter-skála szerinti 4-es szint alatti rengések még most is folyamatosan vannak – értelemszerűen a további rengések miatt az emberek igyekeznek távolmaradni az épületektől. A nagy rengések után még több tucatnyi utórezgést is regisztráltak;
Természetesen az ügynek bőségesen van politikai vetülete is, hiszen nyáron egyszerre lesz parlamenti és elnökválasztás; vagyis, mint a szakértő lapunknak rámutat, Most mindenki azt nézi, mennyire gyors az állami segítség. „Erdogan, aki sikeresen építette karizmatikus vezetői imázsát, igyekszik gyors eredményeket is felmutatni” – mondja. Nem véletlenül vizsgálják nagy erőkkel az ország duzzasztógátjait, Elvégre a következő hetekben ez fogja uralni a törökországi közbeszédet, „s valószínűleg a választásig ez lesz az egyik legfőbb, ha nem a legfontosabb téma”.
Nyitókép: Omer Yildiz / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
1845-ben az írek úgy hitték, a krumpli örökre megoldja az éhséget, aztán egy gombabetegség milliókat taszított nyomorba és halálba. Ugyanezért egészen más egy tengerparti országnak azt mondani, hogy ne vegyen orosz olajat, mint egy Magyarországhoz hasonló szárazföldi államnak. A mi esetünkben az egyik létfontosságú csapot kellene elzárni.
Nem lehetnek boldogok a Kasimpasánál.
„Az EU-nak talán még jobban szüksége van Törökországra, mint amennyire Törökországnak az EU-tagságra” – jelentette ki Kövér László, miután maga is tárgyalt az elnökkel.
A háború kirobbanásával egy nukleáris erőműnek otthont adó apró ukrán a településnek nehéz kérdéseket kellett feltenni: mi történik, ha az oroszok célba veszik az ottani erőművet?
A cseh elnök és a litván védelmi miniszter szerint is példát kellene venni Törökország 2015-ös cselekedetéről.
„Különösen örülök a közös zuhanyzásnak és a nőkkel való sétálásnak” – jelentette ki az elítélt.
Majdnem tűpontos volt a Daily Mail.
