Egyre komolyabb nyomás érheti az Európai Unió vezetőit Washington részéről, miután az amerikai légierő lelőtt egy valószínűleg üzenetértékkel a légterébe küldött kínai megfigyelőballont (hogy meteorológiai vagy katonai, az értelemszerűen attól függ, kínai vagy amerikai megszólaló értékeli az egyébként amerikai rakétaállomás fölött időző eszközt), értékelt a Politico.
Elemzést közölt a brüsszeli lap, amely korántsem mondható optimistának. A cikk középpontjában az amerikai-kínai ballon-botrány áll, illetve hogy ez milyen következményekkel járhat Európa, kiemelten az Európai Unió számára.
A nem kis diplomáciai botrányt kavaró eseményről készült felvételek bejárták a világot, s a European Policy Centre nevű agytröszt megszólaltatott vezetője is arról beszélt: az európaiakon is erősödik a nyomás, hogy döntsék el, ki mellett állnak a világot domináló, s egymással rivalizáló két szuperhatalom – az Egyesült Államok és Kína – között,
A ballon-incidens a Politico szerint éppen a legrosszabbkor történt, hiszen a beharangozott nagy orosz támadást megelőzően vonta el az Egyesült Államok figyelmét az orosz-ukrán háborúról; ezt egy vezető EU-diplomata is megerősítette a lapnak, hozzátéve a nyilvánvalót: ez nem jó hír Európának, ahol továbbra is az oroszok jelentik a nagyobb fenyegetést.
Ráadásul éppen akkor, amikor a Politico szerint éppen óvatosan rendezni próbálták a kínaiakkal való viszonyt, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője éppen tervezte az áprilisi G7-es japán találkozóról való pekingi kitérőt, Emmanuel Macron francia elnök pedig közölte, szívesen találkozna Hszi Csin-pinggel ugyanott (s hazánk ugyancsak a megegyezést sürgette, tehetjük hozzá). Egy név nélkül beszélő diplomata szerint most az európaiaknak kiemelten figyelnie kell arra, ne erősítsék a kínai álláspontot egy rosszul időzített, a kínai propaganda által jól eladható látogatással.
Reinhard Bütikofer, az Európai Parlament kínai kapcsolatokért felelős vezetője azt mondta, a Kínával szembeni kooperáció gyengült, Európa – Brüsszel, Berlin, Párizs – hezitált beleállni a konfliktusba. Eközben Kínának egyértelműen nem érdeke segíteni a Nyugatot abban, hogy az nyomást gyakoroljon Putyinra – már csak azért sem, mert Kína lett a vezető beszállítója az orosz hadseregnek navigációs berendezésekben és vadászrepülőgép-alkatrészekben, ami miatt az európai vezetők sűrűn tiltakoztak.
Mindennek nyomán a Politico úgy tudja, Kína legfelsőbb külpolitikai tisztviselője, Wang Yi lemondta brüsszeli látogatását, noha részt vesz a februári müncheni biztonsági konferencián.
Az észteken kívül a tagállamok sem siettek Washington védelmére, ami a Politico szerint az általános vonakodás jele; nem úgy az öreg kontinensen kívüli szövetségeseik, mint Kanada és Dél-Korea. A britek ezzel szemben szkeptikusabbak voltak: Tom Tugendhat biztonsági miniszter inkább az egyéb kémkedési lehetőségekre hívta fel a figyelmet, jelesül a kiberbiztonsági fenyegetettségre „aggódik amiatt, hogy az égből kémkednek? Nézze meg, mit gyűjtenek egyes alkalmazások a telefonján”.
Ennek alapján a Politico szerint a 2023-as év EU-külpolitikáját az határozhatja meg, hogy meddig húzza Európa csatlakozását a Kína-ellenes, Amerika-vezette koalícióhoz, illetve az amerikaiak meddig hajlandóak ennek hiányában megvédeni Európát.
Nyitóképen: A kérdéses léggömbről készült felvétel. Fotó: Chase Doak / AFP
„Az ukrajnai háború megállítása lett volna az európai diplomácia dolga” – jelentette ki a magyar miniszterelnök a ReteQuattro olasz kereskedelmi televízióadónak adott interjújában.
Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.
Tízmilliárd euró nagyságrendű közös hitelről írnak.
A liberális lap arról ír: a magyar kormány Csehországgal és Szlovákiával alakíthat közös blokkot, amely alaposan felkavarhatja az uniós erőviszonyokat.
Ez nem újságírás, hanem tudatos politikai manipuláció: a cél, hogy a békepárti vezetőket egymás ellen fordítsák, és ezzel gyengítsék a háborúval szembeni józan, felelős álláspontot.
Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, Európa új gazdasági korszakra készül. A cél: megszabadulni Kína szorításától, mielőtt a ritkaföldfémek új fegyverré válnak a világpolitikai játszmában.
Ha a publicista ezt nem viccnek szánta, akkor minden eddiginél komolyabb lehet a baj.
A levél drámai hangon figyelmeztet: Belgium intézményei a szervezett bűnözés célpontjaivá váltak.
