Héja lesz a következő amerikai külügyminiszter?
Mire számíthatunk Marco Rubiótól, Donald Trump kiválasztottjától?
Washington „ráfordulhat” a kínai konfliktusra, a kínaiak az orosz együttműködésre – Európa meg egyedül maradhat.
Árulkodó előzmények után érkezett meg az állítólagos kínai kémléggömb az Egyesült Államok légterébe, majd végezte Dél-Karolina partvidékénél a tengerfenéken.
A kínai külügyi tárca nagyjából egy héttel ezelőtt közölte – ahogy arról a Mandiner is beszámolt a távirati iroda nyomán –, hogy
azt követően, hogy Ma Csao-hszü külügyminiszter-helyettes odalátogatott, s találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Peking részéről közölték azt is: Kína kész együttműködni Oroszországgal stratégiai partnerségük megvalósítása és a kapcsolatuk további fejlődésének előmozdítása érdekében.
Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök egyébként még tavaly, Moszkvában jelentette be stratégiai partnerségét, amelynek célja az Egyesült Államok befolyásának ellensúlyozása, ugyanakkor
Minap óriási felháborodást váltott ki az USÁ-ban annak a nagy méretű kínai léggömbnek az esete, amelyet Montanában észleltek először. A valószínűleg Kínából indított és időjárási megfigyelő ballonnak mondott szerkezet egy régóta ismert jelenség, az úgynevezett sarki jetstream segítségével jutott el körülbelül 18 ezer méter magasságban a Csendes-óceán északi részein és Kanadán keresztül az Egyesül Államokba.
A napelemeinél 27 méter széles repülő eszköz megállt (!) egy amerikai rakétabázis, a Malmstrom AFB közelében, ahol a közel 400 amerikai interkontinentális rakéta jelentős részét tárolják. Később továbbhaladt, majd a tenger felett az amerikai légierő lelőtte.
Bár a kínai fél tagadja a kémkedést, sőt, szerintük a Pentagon „túlreagálta az ügyet”, Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, hadtörténész szerint egy biztos: a ballon küldése és szándékosan alacsony magassága egyértelmű üzenet.
Hogy pontosan mit üzentek a kínaiak, és hogy mit akartak megérteni belőle az amerikaiak, az egy másik kérdés.
Ezt itt és most, nyílt forrásokból lehetetlen megmondani. Blinken amerikai külügyminiszter mindenesetre elhalasztotta kínai útját. Figyelembe véve a kibontakozó orosz támadást Ukrajnában, lehet, hogy ez is volt a cél. És ha ez így van, akkor ez erősebb és közvetlenebb orosz-kínai együttműködést feltételez, mint ami nyilvánvalónak tűnt eddig” – írta.
Az eset nyomán mindenképp nő a feszültség a két szuperhatalom között, a POLITICO cikke szerint ezzel párhuzamosan nő a nyomás a Fehér Ház részéről az Európai Unión, hogy „válasszon oldalt”. Ráadásul miközben a Kínával egyre szorosabb viszonyt ápoló oroszok épp nagyszabású offenzívára készülnek Ukrajnában, az amerikai védőernyőre szoruló Európát ez is aggaszthatja a lap informátorai szerint.
Nyitókép: Orosz külügyminisztérium / AFP