„Büdösek az emberek és a szájuk” – így jellemzi saját híveit Magyar Péter
Nyugdíjaskommandóról beszélt a Tisza Párt első embere.
Izgalmas történelmi nyomozást rejt Medgyesi Konstantin új könyve, az Apagyilkosság.
A szegedi Móra Ferenc Múzeum történésze, Medgyesi Konstantin eddig a közvélemény előtt kevéssé ismert történetet rekonstruál új könyvében. A hangzatos Apagyilkosság című, gondosan adatolt munka a pártállam két fejesének, Kádár Jánosnak és Grósz Károlynak a többszörösen terhelt viszonyát dolgozza fel.
A témaválasztással a szerző arra vállalkozik, hogy Kádár János karakterének olyan vonásait is megrajzolja, amelyek a köz előtt eddig nem voltak publikusak: a tépelődő, utódkereső, politikai hagyatékát továbbruházni kívánó pártfőtitkárét, akinek Grósz Károllyal való első találkozásától (1956 novembere) egészen a haláláig ível a munka.
A részletesen kidolgozott és érzékletes stílusban megírt történelmi tabló felvázolja az utódkeresés nehézségeit, így kiderül, hogy eredetileg Berecz Jánost szánta politikusai örököséül Kádár, azonban felesége hirtelen halála után összezuhant a kiszemelt jelölt. A 80-as évek változáshullámait értő és a politikai vonalvezetést ehhez igazító új karakterre volt hát szükség, így került újfent Grósz Károly a képbe.
Thürmer Gyula úgy fogalmazott, hogy Kádár tisztelte Grószt, noha nem szerette, Pozsgay Imre pedig azzal egészítette ki, hogy Grósz jó machiavellistaként elsősorban a hatalmat akarta. Nem biztos, hogy személyes ambíciók fűtötték, azonban látta Kádár gyengeségét és az utódlásban rejlő lehetőségeket.
A kommunista párt két vezéralakjának összefonódó és eltávolodó történetét a historikus precizitás mellett emberi oldalról is megfesti Medgyesi, akinek munkája bátran ajánlható történelemszerető laikusoknak és szakembereknek egyaránt.