Baljós tüntetés vette kezdetét a szomszéd országban: „mi vagyunk a nép, mi vagyunk Románia, miénk a hatalom!”

Calin Georgescu a tüntetésre mozgósító felhívásában államcsínynek nevezte a választások félbeszakítását.

Közel ötszáz nappal a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás előtt kulcskérdés, hogyan szerepelnének a magyar pártok a megmérettetésen.
Ha most vasárnap tartanák az EP-választásokat, a kormánypárt 56 százalékot szerezne és számos ellenzéki törpepárt kiesése miatt ez akár a mandátumok háromnegyedét is jelenthetné számára. Az országos pártverseny állása lényegében változatlan 2022 ősze óta – derült ki a Nézőpont legújabb felméréséből.
Közel ötszáz nappal a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás előtt
A tavaly áprilisi kiütéses verseny után láthatóan nem talált még magára az ellenzék, így a jelenlegi helyzetben aligha tudja megszorítani a kormányoldalt.
Egy feltételezett EP-választáson a megkérdezettek több mint fele jelezte, hogy részt venne. Az ő 56 százalékuk a Fidesz-KDNP közös listájára szavazna, amely a kormánypártok 2009-es csúcseredményének felelne meg. Második helyen, 14 százalékkal, a DK végezne, amely enyhén kisebb, mint a 2019-es eredménye. A Momentum 6 százalékot érne el, amely a 2019-esnél 4 százalékponttal kevesebb. A Mi Hazánk 6 százalékot kapna, akár a Jobbik négy éve. Ez a DK számára 3, a Momentumnak és a Mi Hazánknak 1-1 mandátumot jelentene a kiosztható 21-ből.
Az összes többi párt az öt százalékos küszöb alatt szerepelne, összesen a szavazni szándékozók 18 százaléka szavazna ilyen pártra, akik közül 14 százalékot a 2022-es baloldali közös listán szereplő politikai erők kapnának (a maradék 4 százalékot a Kétfarkú Kutyapárt).
Nyitókép: MTI Fotó: Balogh Zoltán