Az előző év végi rendeleti módosítás után az Országgyűlés elé is beterjesztette a 2023-as költségvetés átírását a kormány. Az indoklásával együtt 166 oldalas törvényjavaslat megerősíti azt a kormányzati várakozást, hogy hazánk elkerüli a recessziót, sőt az államadósság a tervezettnél valamelyest nagyobb mértékben csökkenhet.
Csütörtökön több elemző is arról beszélt különböző sajtó-háttérbeszélgetéseken, hogy Magyarország várhatóan nem süllyed recesszióba idén. A Raiffeisen Bank szakértői például 1, az Equilor Befektetési Zrt. szakemberei pedig éves átlagban 0,5 százalék körüli növekedést prognosztizálnak. A kormány még ennél is optimistább: 1,5 százalékra teszi az idén várható bővülést, ha pedig jól állnak a csillagok, és a növekedés volumene még ezt is meghaladja, akkor az így keletkező többletbevételt a hiány csökkentésére tervezik fordítani. A 2023-as deficitet egyébként a GDP 3,9 százalékára kalkulálja az előterjesztés. Az államadósság szintjét szintén határozott ütemben – a december végi kormányrendeleti módosításban foglaltaknál is nagyobb mértékben – mérsékelnék: a 2022 végi 73,5 százalékról 69,7-re.
A kabinet által a rezsivédelem költségvetésének nevezett büdzsében jócskán meg kellett növelni a rezsivédelmi alap forrásait az energiaköltségek elszabadulása miatt. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint az alap összegét az eredetileg tervezett csaknem négyszeresére, 2610 milliárd forintra kellett emelni ahhoz, hogy az átlagos gáz- és áramfogyasztás szintjéig minden magyar család számára továbbra is fenntartható legyen a rezsicsökkentés.
A kedvezőtlen világgazdasági környezet miatt a központi tartalékot ugyancsak megemelték a tervezett 170 milliárdról 255 milliárd forintra. Ezen felül a nyugdíj- és kamatkiadások is számottevően magasabbak lesznek, mint az eredeti költségvetésben. Előbbivel kapcsolatban deklarált kormányzati cél, hogy a gazdasági növekedésből a nyugdíjasok is minél nagyobb arányban részesüljenek.
A kormány ígérete szerint idén folytatódnak az életpályaprogramok. A 2021-től elindult, több évig tartó átfogó orvosi bérfejlesztési program mellett az egészségügyi szakdolgozóknak első ütemben 2023. július 1-jével, második ütemben pedig 2024. március 1-jével érkezik béremelés. Így utóbbi időpontra az érintettek átlagos alapbérének el kell érnie az orvosi átlagalapbér 37 százalékát, amely arány – mint írták – megegyezik az európai átlagos orvosi és szakdolgozói bérek egymáshoz viszonyított arányával. A szakdolgozókkal azonos mértékű béremelésben részesülnek az egészségügyben dolgozók is.
A sok vitát és tüntetést kiváltó tanárbéremelésre is kitér a Pénzügyminisztérium a költségvetés-módosítás indoklásában, megerősítve, hogy „a kormány elkötelezett a pedagógusok béremelése mellett, ennek megfelelően az újabb emelés első lépcsőjeként 2023. január 1-jével 10 százalékkal emelkedik a pedagógusok fizetése azzal, hogy év közben újabb korrekcióra kerülhet sor az uniós források rendelkezésre állását követően”.
A költségvetés-módosítási törvényjavaslathoz csatolt gazdasági kitekintésből az is kiderül, hogy a kormány 2023 „átvészelése” után optimista forgatókönyvvel számol a következő évekre. Eszerint
Az európai uniós programok bevételeit illetően úgyszintén bizakodó a kabinet: már erre az esztendőre nagyságrendileg 2200 milliárd forinttal kalkulál – amelyből 325 milliárdot tenne ki a helyreállítási alapból származó forrás –, 2024-re pedig mintegy 2600 milliárddal.
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
A napokban közölte a legfrissebb adatokat a nyugdíjakról az ukrán statisztikai hivatal. A friss számok szerint az átlagos nyugdíjasok a magyar juttatásnak ötödét kapják, 3,3 millió ukrajnai idős pedig 26 ezer forintnyi hrivnyával kénytelen beérni.
Közben a tengerpartokon orosz rakéták jelentek meg.
Tizenegyedik alkalommal tart Békemenet néven seregszemlét a kormányoldal október 23-án. Felidézzük a korábbi események jelentőségét és fő üzeneteit.
Egy férfit meglőttek, az elnök terrormerényletnek minősítette az esetet.
Egyes szakértők azt mondják, hogy a gazdaság jelenlegi teljesítménye nem indokolja a 14. havi nyugdíj bevezetését, de mások szerint a pluszjuttatás a fogyasztáson keresztül lendületet ad a gazdaságnak is. A kormány kiemelt fontosságú feladata a nyugdíjasok támogatása.
A miniszterelnök is sorra vette Magyar Péterék nyugdíj elképzeléseit.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
