A Fidesz főpolgármester-jelöltjét azért nem illetem most komolyabb jelzőkkel, mert nő
Nem láttam sem őt, sem egyetlen pártársát sem maltert hordani.
Az előző év végi rendeleti módosítás után az Országgyűlés elé is beterjesztette a 2023-as költségvetés átírását a kormány. Az indoklásával együtt 166 oldalas törvényjavaslat megerősíti azt a kormányzati várakozást, hogy hazánk elkerüli a recessziót, sőt az államadósság a tervezettnél valamelyest nagyobb mértékben csökkenhet.
Csütörtökön több elemző is arról beszélt különböző sajtó-háttérbeszélgetéseken, hogy Magyarország várhatóan nem süllyed recesszióba idén. A Raiffeisen Bank szakértői például 1, az Equilor Befektetési Zrt. szakemberei pedig éves átlagban 0,5 százalék körüli növekedést prognosztizálnak. A kormány még ennél is optimistább: 1,5 százalékra teszi az idén várható bővülést, ha pedig jól állnak a csillagok, és a növekedés volumene még ezt is meghaladja, akkor az így keletkező többletbevételt a hiány csökkentésére tervezik fordítani. A 2023-as deficitet egyébként a GDP 3,9 százalékára kalkulálja az előterjesztés. Az államadósság szintjét szintén határozott ütemben – a december végi kormányrendeleti módosításban foglaltaknál is nagyobb mértékben – mérsékelnék: a 2022 végi 73,5 százalékról 69,7-re.
A kabinet által a rezsivédelem költségvetésének nevezett büdzsében jócskán meg kellett növelni a rezsivédelmi alap forrásait az energiaköltségek elszabadulása miatt. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint az alap összegét az eredetileg tervezett csaknem négyszeresére, 2610 milliárd forintra kellett emelni ahhoz, hogy az átlagos gáz- és áramfogyasztás szintjéig minden magyar család számára továbbra is fenntartható legyen a rezsicsökkentés.
A kedvezőtlen világgazdasági környezet miatt a központi tartalékot ugyancsak megemelték a tervezett 170 milliárdról 255 milliárd forintra. Ezen felül a nyugdíj- és kamatkiadások is számottevően magasabbak lesznek, mint az eredeti költségvetésben. Előbbivel kapcsolatban deklarált kormányzati cél, hogy a gazdasági növekedésből a nyugdíjasok is minél nagyobb arányban részesüljenek.
A kormány ígérete szerint idén folytatódnak az életpályaprogramok. A 2021-től elindult, több évig tartó átfogó orvosi bérfejlesztési program mellett az egészségügyi szakdolgozóknak első ütemben 2023. július 1-jével, második ütemben pedig 2024. március 1-jével érkezik béremelés. Így utóbbi időpontra az érintettek átlagos alapbérének el kell érnie az orvosi átlagalapbér 37 százalékát, amely arány – mint írták – megegyezik az európai átlagos orvosi és szakdolgozói bérek egymáshoz viszonyított arányával. A szakdolgozókkal azonos mértékű béremelésben részesülnek az egészségügyben dolgozók is.
A sok vitát és tüntetést kiváltó tanárbéremelésre is kitér a Pénzügyminisztérium a költségvetés-módosítás indoklásában, megerősítve, hogy „a kormány elkötelezett a pedagógusok béremelése mellett, ennek megfelelően az újabb emelés első lépcsőjeként 2023. január 1-jével 10 százalékkal emelkedik a pedagógusok fizetése azzal, hogy év közben újabb korrekcióra kerülhet sor az uniós források rendelkezésre állását követően”.
A költségvetés-módosítási törvényjavaslathoz csatolt gazdasági kitekintésből az is kiderül, hogy a kormány 2023 „átvészelése” után optimista forgatókönyvvel számol a következő évekre. Eszerint
Az európai uniós programok bevételeit illetően úgyszintén bizakodó a kabinet: már erre az esztendőre nagyságrendileg 2200 milliárd forinttal kalkulál – amelyből 325 milliárdot tenne ki a helyreállítási alapból származó forrás –, 2024-re pedig mintegy 2600 milliárddal.
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba