Nem falta fel a rezsidémon a magyarországi szállodákat, mert bár zártak be hotelek, a többség átvészelni látszik a kritikus időszaknak tekinthető telet. A hazánkba látogató külföldiek összetétele viszont alaposan átrendeződött az ukrajnai háború miatt, és a koronavírus-járvány is érezteti még hatását.
Nagyot szólt tavaly októberben az ország legnagyobb szállodájának, a budapesti Danubius Hotel Hungariának az átmeneti bezárásáról szóló hír. Tartani lehetett ugyanis attól a forgatókönyvtől, hogy az ország más ikonikus hoteljei dominószerűen követhetik majd a Keleti pályaudvarral szemben, a Rákóczi úton fekvő 499 szobás szállodát. A tél első felét már magunk mögött tudva azonban úgy tűnik,
és bár visszafogottan, de bizakodhatnak 2023-at illetően az idegenforgalomban érdekeltek.
„Tavaly szeptember–októberben nagy volt a félelem attól, hogy rengeteg hazai szálloda lesz kénytelen lakatot tenni az ajtajára télire a rezsiköltségek elszabadulása miatt. Mostanra viszont kiderült, hogy bár zártak be szállodák, a legtöbben különböző energiatakarékossági megoldásokkal vagy a felkínált kormányzati lehetőségeket kihasználva, új üzleti modellt alkalmazva nyitva maradtak” – mondta a Mandinernek Kiss Róbert Richárd turisztikai és kommunikációs szakértő. Kiemelte: január elején – köszönhetően persze a meghosszabbított iskolai téli szünetnek – kifejezetten erős napokat tudott produkálni a magyarországi turizmus, de
A „felsejlett rezsidémonhoz” tehát így vagy úgy, de igyekeztek alkalmazkodni a hazai szállásadók, akiket ebben több „külső” tényező is segített. Egyrészt a tél eddigi szakasza – a hőmérsékleteket tekintve – nem volt igazán kemény, másrészt január közepéig a közkedvelt sícentrumokat sem igazán kényeztette el az időjárás, így sok magyar választotta síelés helyett valamelyik itthoni wellnesshotelt – sorolta az okokat a szakember, aki emellett arra a szempontra is felhívta a figyelmet, hogy a hosszú hétvége az elmúlt 15-20 évben már-már klasszikus fogalommá vált a magyarok körében, akik közül sokan a gazdasági nehézségek ellenére sem mondanak le a wellnessezésről, amely így továbbra is az idegenforgalom egyik motorja. Ezt egyébként tovább erősítheti a SZÉP-kártyákat érintő adminisztratív könnyítés, azaz, hogy megszüntették a különböző alszámlákat.
A főváros utcáin az utóbbi hónapokban ismét egyre gyakrabban találkozni külföldi turistákkal, amit az adatok is alátámasztanak. „Budapest újra egyre több külföldi látogatót fogad, sőt a számok lassan a járvány előtti utolsó nyugodt évet, 2019-et idézik” – hangsúlyozta Kiss Róbert Richárd. Azt azonban jelezte, hogy az érkezők állampolgárságát tekintve egy jelentős átstrukturálódás tapasztalható, egész egyszerűen „mások jönnek, mint korábban”.
2020 előtt a budapesti top 10-ben még bőven ott voltak az oroszok, akik nemcsak Budapestet fedezték fel, hanem jellemzően fürdővárosokba is elutaztak, például Hévízre, Sárvárra és Hajdúszoboszlóra is.
A turisztikai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban továbbra is gondolkodnak jó páran európai körutazásban, ám rápillantva a térképre máris visszakoznak. „Több ezer kilométerről ugyanis csak annyit látnak, hogy túl közel vagyunk Ukrajnához, a háborús övezethez. S kevesen tájékozódnak olyan mélységig, hogy rájöjjenek: Magyarország és a többi közép-európai állam abszolút békés és biztonságos hely” – fogalmazott.
Hozzátette, az előző, vírusmentes években a már szintén a budapesti top 10-be bekerült kínaiak száma is – a Covid miatt – jócskán lecsökkent. Ebben azonban várható változás ez év folyamán, miután a pekingi kormány a tiltakozások hatására eltörölte a járvánnyal összefüggő korlátozásokat, bár a távol-keleti országban a pandémia továbbra is okoz gondot.
Eközben viszont az Európából érkezők palettája egyre színesebb. A nehéz évekhez képest többen jönnek Budapestre Ausztriából, a visegrádi országokból – azaz Szlovákiából, Csehország és Lengyelországból –, valamint Romániából – jelezte Kiss Róbert Richárd, aki személyes tapasztalatai alapján számolt be arról, hogy az egyik Eger melletti népszerű szállodába éppen azért nem tudnak szobát adni a következő napokra, mert 400 román vendég érkezik hozzájuk.
„Mindazonáltal országos szinten várhatóan idén is Németországból jönnek majd a legtöbben hazánkba. Budapest pedig az Egyesült Királyságból fogadhatja a legtöbb látogatót, de ütemesen emelkedik a spanyolok és az olasz vendégek száma is a koronavírussal terhelt időszakhoz képest” – mondta.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
„Egyik napról a másikra omlott össze az a hétköznapi világ, amelyet addig természetesnek hittünk.” A Bahmut című új háborús regény anonimitását őrző, kárpátaljai magyar írójával beszélgettünk!
Andrej Zvjagincev szerint az egész világ Vlagyimir Vlagyimirovics Putyinra vár.
Május utolsó hétvégéjén a fővárosi turizmus minden korábbinál magasabb bevételt érhet el.
Franciaország a Kínával folytatott párbeszédét arra használja fel, hogy sürgesse Pekinget, gyakoroljon nyomást Moszkvára az Ukrajna elleni háború beszüntetésére.
Az amerikai elnök reméli, hogy hamarosan végleg lezárhatják a háborút.
135 vállalkozás szűnt meg az elmúlt egy évben.
Az UEFA elnöke levelet írt Csányi Sándornak.
Az amerikai külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságának ülésén beszélt.
