Menekültválság bontakozik ki, kérdés, bírni fogja-e Európa

2023. január 05. 14:45

Európa még nem telt meg, de a migrációs nyomás ismét egyre növekszik: a télen minden jel szerint növekedni fog a háború elől menekülő ukránok száma, és ismét egyre több illegális bevándorló érkezik az ázsiai, észak-afrikai és közel-keleti régiókból is.

2023. január 05. 14:45
null
Maráczi Tamás
Maráczi Tamás

Az orosz katonai stratégia láthatóan az, hogy szisztematikusan bombázzák Ukrajna polgári infrastruktúráját, az energetikai és a vízügyi hálózatot. Mélyen a frontvonalak mögött a polgári lakosság életkörülményeit rontják, ezzel is nyomást gyakorolva az ukrán társadalomra, annak tűrőképességét tovább próbálva.

A háború több szinten zajlik, a harci cselekmények, a kibertámadások, az energetikai szállítások politikai fegyverként való használata mellett az oroszok célja az is, hogy az ukrán lakosság minél nagyobb szegmensét nyugatra való menekülésre késztessék,

és ezzel menekültválságot generáljanak Európában.

Ez működik is, 2022-ben 16 millió ukrán menekült el a harcok brutalitása elől, és számottevő azon ázsiai–közel-keleti bevándorlók száma is, akiket a belarusz és orosz hatóságok akadály nélkül átengedtek területükön, hogy Lengyelországba, és ezzel az EU területére érkezhessenek.

Az Európai Unió emberiességi és politikai okokból a nyitott ajtók-politikáját alkalmazza az ukrajnai menekültek viszonylatában, jogilag is alátámasztható érveléssel: az „első biztonságos ország” elve érvényes az ukrán menekültek tekintetében, akik egy valós háborús helyzet, valós életveszély elől menekülnek. Az EU az „ideiglenes védelem” intézményét aktiválva az ukrán menekültek számára azonnali hatállyal ideiglenes menekültstátuszt adott, egyúttal

lehetővé tette az EU-n belüli szabad mozgás, munkavállalás és szociális ellátásból való részesülés lehetőségét.

Ebben aktívan részt vesz a civil társadalom is, amely empátiából, az orosz agresszió elleni kiállásból is önként nyitott meg tanulási, munkavállalási, egzisztencia-teremtési, letelepedési lehetőségeket az ukrajnai bajbajutottak előtt. Több mint 5 millió ukrán élt ezzel.

Az Eurostat adatai szerint arányaiban a legnagyobb segítséget a visegrádi országok, Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Lengyelország, a három balti állam, a nyugati országok közül pedig Írország és Németország adta számukra.

A háború elől elmenekült ukránok egy ungvári gimnázium tornatermében kialakított menekültszálláson március 11-én

 

Prés alatt a menekültügyi befogadórendszerek

Eközben idén ősszel-télen egy új tetőzése volt az ázsiai, észak-afrikai és közel-keleti régiókból érkező migrációs hullámnak – a menekültstátusz iránt beadott kérvények száma 2015-ben döntött rekordot, a covid-járvány megjelenésekor, 2020 tavaszán visszaesett a 2015 előtti szintre, 2022 nyarától pedig újra folyamatosan emelkedik.

2022 első felében 680 ezer közel-keleti kért menedékjogot Európában – ez 54 százalékkal több, mint 2021-ben volt.

A növekedés elsősorban annak volt köszönhető, hogy a járványügyi szabályok lazításával az embercsempészek, a gazdasági bevándorlók könnyebben tudnak áthaladni a tranzitországokon.

A migrációs hullám nemcsak a déli államok érinti: Olaszországba 2022-ben 96 ezer illegális bevándorló érkezett a Földközi-tengeren keresztül (ez 52 százalékos emelkedés a 2021-es évhez képest), Nagy-Britanniába pedig 46 ezren a La Manche-csatornán keresztül (ez majdnem kétszerese a 2021-es adatnak, és az Euronews szerint

az elmúlt négy évben 150-szeresére nőtt a tengeri úton illegálisan érkezők száma a szigetországban).

Mivel a befogadóközpontok, az állami ellátórendszerek a megnövekedett igények miatt lassan ismét elérik teljesítőképességeik határait, az uniós tagállamok között újra komoly feszültséget okoz, hogy a migrációs problémák kezelését különböző módszerekkel kívánják megoldani.

Földrajzi okokból mindig a dél-európai államok érzik először a migrációs nyomás, a mediterrán uniós tagállamok befogadó intézményei már ősszel jelezték a bajt, a Giorgia Meloni vezette új olasz kormány a múlt év végén nem véletlenül kérte az EU-t az illegális bevándorlás új, szigorúbb szabályozásának megteremtésére.  

 

Politico: megint elárasztották a menekültek és a migránsok Németországot

A lap „Németország migrációs ezúttal három szempontból is más" címmel közölt cikket, amelyben megpróbálta elmagyarázni, miben is más a helyzet most Németországban, mint 2015-2016-ban. Noha csaknem ugyanannyi menekült érkezett most az országba, mint akkor (pontosabban: menedékkérő): mintegy 1,2 millió menedékkérelmet regisztráltak.

 

Németország és Lengyelország fáradóban

A háború azonban már lassan egy éve dúl, annak húsba vágó gazdasági, életminőségi következményeit már a befogadó európaiak is érzik, így a kezdeti feltétel nélküli befogadás mára hűvösödni létszik, az infláció és a tagállami költségvetési nadrágszíj-összehúzások miatt az állami finanszírozás is problematikusabbá válik. 

2022-ben csupán Németországban 1,2 millió ukrán keresett menedéket.

Sok településen – elsősorban a nagyvárosokban – tornatermeket, hoteleket alakítanak át befogadóközpontokká, de a bevándorló családok gyerekeinek óvodai-iskolai elhelyezését már sok helyen nem tudják megoldani. Nancy Faeser német belügyminiszter jelezte uniós kollégáinak, hogy a sokszor hangoztatott szolidaritásnak a gyakorlatban azt kellene jelentenie, hogy a többiek is arányosan átvállalnak a menekülttömegek elhelyezésében.

Lengyelországban 1,3 millió ukrán kért letelepedési engedélyt a fegyveres konfliktus kirobbanása óta. A varsói kormány mára azonban több juttatást kivezetett a rendszerből, így a menekültek számára adott egyszeri, 300 zlotyis segélyt vagy a menekültek számára biztosított ingyenes tömegközlekedés lehetőségét.

Ylva Johansson, az EU bevándorlási ügyekért felelős belügyi biztosa a Financial Times-nak azt nyilatkozta, hogy az EU meg fog birkózni a tél hátralevő részén várható migrációs nyomással, egyúttal felhívta a figyelmet, hogy

az ukrán menekültek jelentős része rövid európai tartózkodás után hazatért, illetve a közeljövőben haza szándékozik térni.

A tagállamok helyi, tehát a problémákat közvetlenül érzékelő hatóságai azonban nem ennyire optimisták, ők valós segítséget, támogatást várnak Brüsszeltől, az uniós döntéshozóktól.

 

Nyitókép: Vonatra várnak az emberek a nyugat-ukrajnai Lviv pályaudvarán, hogy elmeneküljenek az orosz támadás elől február 26-én (fotó: MTI)

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 74 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
néhai Ch.Pilot
2023. január 06. 03:55
Nyugat-Európa nem. Kelet-Európa igen (főleg, ha hajlandó végre fegyveresen védeni a határait a vadak ellen, mert ha a Nyugattal végeztek, ide akarnak majd jönni).
roughneck
2023. január 05. 19:02
Ylva Johansson majd megbirkozik mindennel. Ne izguljatok... :-)
letsgobrandon
2023. január 05. 18:45
az ukrán menekültek jelentős része rövid európai tartózkodás után hazatért ..élősködnek kicsit aztá hazamennek hogy tovább kapják a nyugati ingyenpénzt
Zolotarjov
2023. január 05. 18:21
Ez van, ha az usák seggét nyaljátok..
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!