Az orosz katonai stratégia láthatóan az, hogy szisztematikusan bombázzák Ukrajna polgári infrastruktúráját, az energetikai és a vízügyi hálózatot. Mélyen a frontvonalak mögött a polgári lakosság életkörülményeit rontják, ezzel is nyomást gyakorolva az ukrán társadalomra, annak tűrőképességét tovább próbálva.
A háború több szinten zajlik, a harci cselekmények, a kibertámadások, az energetikai szállítások politikai fegyverként való használata mellett az oroszok célja az is, hogy az ukrán lakosság minél nagyobb szegmensét nyugatra való menekülésre késztessék,
és ezzel menekültválságot generáljanak Európában.
Ez működik is, 2022-ben 16 millió ukrán menekült el a harcok brutalitása elől, és számottevő azon ázsiai–közel-keleti bevándorlók száma is, akiket a belarusz és orosz hatóságok akadály nélkül átengedtek területükön, hogy Lengyelországba, és ezzel az EU területére érkezhessenek.
Az Európai Unió emberiességi és politikai okokból a nyitott ajtók-politikáját alkalmazza az ukrajnai menekültek viszonylatában, jogilag is alátámasztható érveléssel: az „első biztonságos ország” elve érvényes az ukrán menekültek tekintetében, akik egy valós háborús helyzet, valós életveszély elől menekülnek. Az EU az „ideiglenes védelem” intézményét aktiválva az ukrán menekültek számára azonnali hatállyal ideiglenes menekültstátuszt adott, egyúttal