Európa még nem telt meg, de a migrációs nyomás ismét egyre növekszik: a télen minden jel szerint növekedni fog a háború elől menekülő ukránok száma, és ismét egyre több illegális bevándorló érkezik az ázsiai, észak-afrikai és közel-keleti régiókból is.
Az orosz katonai stratégia láthatóan az, hogy szisztematikusan bombázzák Ukrajna polgári infrastruktúráját, az energetikai és a vízügyi hálózatot. Mélyen a frontvonalak mögött a polgári lakosság életkörülményeit rontják, ezzel is nyomást gyakorolva az ukrán társadalomra, annak tűrőképességét tovább próbálva.
A háború több szinten zajlik, a harci cselekmények, a kibertámadások, az energetikai szállítások politikai fegyverként való használata mellett az oroszok célja az is, hogy az ukrán lakosság minél nagyobb szegmensét nyugatra való menekülésre késztessék,
Ez működik is, 2022-ben 16 millió ukrán menekült el a harcok brutalitása elől, és számottevő azon ázsiai–közel-keleti bevándorlók száma is, akiket a belarusz és orosz hatóságok akadály nélkül átengedtek területükön, hogy Lengyelországba, és ezzel az EU területére érkezhessenek.
Az Európai Unió emberiességi és politikai okokból a nyitott ajtók-politikáját alkalmazza az ukrajnai menekültek viszonylatában, jogilag is alátámasztható érveléssel: az „első biztonságos ország” elve érvényes az ukrán menekültek tekintetében, akik egy valós háborús helyzet, valós életveszély elől menekülnek. Az EU az „ideiglenes védelem” intézményét aktiválva az ukrán menekültek számára azonnali hatállyal ideiglenes menekültstátuszt adott, egyúttal
Ebben aktívan részt vesz a civil társadalom is, amely empátiából, az orosz agresszió elleni kiállásból is önként nyitott meg tanulási, munkavállalási, egzisztencia-teremtési, letelepedési lehetőségeket az ukrajnai bajbajutottak előtt. Több mint 5 millió ukrán élt ezzel.
Az Eurostat adatai szerint arányaiban a legnagyobb segítséget a visegrádi országok, Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Lengyelország, a három balti állam, a nyugati országok közül pedig Írország és Németország adta számukra.
A háború elől elmenekült ukránok egy ungvári gimnázium tornatermében kialakított menekültszálláson március 11-én
Eközben idén ősszel-télen egy új tetőzése volt az ázsiai, észak-afrikai és közel-keleti régiókból érkező migrációs hullámnak – a menekültstátusz iránt beadott kérvények száma 2015-ben döntött rekordot, a covid-járvány megjelenésekor, 2020 tavaszán visszaesett a 2015 előtti szintre, 2022 nyarától pedig újra folyamatosan emelkedik.
A növekedés elsősorban annak volt köszönhető, hogy a járványügyi szabályok lazításával az embercsempészek, a gazdasági bevándorlók könnyebben tudnak áthaladni a tranzitországokon.
A migrációs hullám nemcsak a déli államok érinti: Olaszországba 2022-ben 96 ezer illegális bevándorló érkezett a Földközi-tengeren keresztül (ez 52 százalékos emelkedés a 2021-es évhez képest), Nagy-Britanniába pedig 46 ezren a La Manche-csatornán keresztül (ez majdnem kétszerese a 2021-es adatnak, és az Euronews szerint
Mivel a befogadóközpontok, az állami ellátórendszerek a megnövekedett igények miatt lassan ismét elérik teljesítőképességeik határait, az uniós tagállamok között újra komoly feszültséget okoz, hogy a migrációs problémák kezelését különböző módszerekkel kívánják megoldani.
Földrajzi okokból mindig a dél-európai államok érzik először a migrációs nyomás, a mediterrán uniós tagállamok befogadó intézményei már ősszel jelezték a bajt, a Giorgia Meloni vezette új olasz kormány a múlt év végén nem véletlenül kérte az EU-t az illegális bevándorlás új, szigorúbb szabályozásának megteremtésére.
A háború azonban már lassan egy éve dúl, annak húsba vágó gazdasági, életminőségi következményeit már a befogadó európaiak is érzik, így a kezdeti feltétel nélküli befogadás mára hűvösödni létszik, az infláció és a tagállami költségvetési nadrágszíj-összehúzások miatt az állami finanszírozás is problematikusabbá válik.
Sok településen – elsősorban a nagyvárosokban – tornatermeket, hoteleket alakítanak át befogadóközpontokká, de a bevándorló családok gyerekeinek óvodai-iskolai elhelyezését már sok helyen nem tudják megoldani. Nancy Faeser német belügyminiszter jelezte uniós kollégáinak, hogy a sokszor hangoztatott szolidaritásnak a gyakorlatban azt kellene jelentenie, hogy a többiek is arányosan átvállalnak a menekülttömegek elhelyezésében.
Lengyelországban 1,3 millió ukrán kért letelepedési engedélyt a fegyveres konfliktus kirobbanása óta. A varsói kormány mára azonban több juttatást kivezetett a rendszerből, így a menekültek számára adott egyszeri, 300 zlotyis segélyt vagy a menekültek számára biztosított ingyenes tömegközlekedés lehetőségét.
Ylva Johansson, az EU bevándorlási ügyekért felelős belügyi biztosa a Financial Times-nak azt nyilatkozta, hogy az EU meg fog birkózni a tél hátralevő részén várható migrációs nyomással, egyúttal felhívta a figyelmet, hogy
A tagállamok helyi, tehát a problémákat közvetlenül érzékelő hatóságai azonban nem ennyire optimisták, ők valós segítséget, támogatást várnak Brüsszeltől, az uniós döntéshozóktól.
Nyitókép: Vonatra várnak az emberek a nyugat-ukrajnai Lviv pályaudvarán, hogy elmeneküljenek az orosz támadás elől február 26-én (fotó: MTI)
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
A szélső két éve volt legutóbb kerettag, azóta már a negyedik klubhoz szerződött.
2025 január elsejétől ellenőrzés nélkül lehet utazni Bulgáriába és Romániába.
