Politico: megint elárasztották a menekültek és a migránsok Németországot

A lap „Németország migrációs ezúttal három szempontból is más” címmel közölt cikket, amelyben megpróbálta elmagyarázni, miben is más a helyzet most Németországban, mint 2015-2016-ban. Noha csaknem ugyanannyi menekült érkezett most az országba, mint akkor (pontosabban: menedékkérő): mintegy 1,2 millió menedékkérelmet regisztráltak. A Politico felidézte Angela Merkel kancellár híres mondatát – „wir schaffen das”, vagyis: „megoldjuk” – és azt, hogy a németek annak ellenére engedélyezték a migránsok belépését Németországba, hogy „az EU keretei között a blokk más országai is felelősek lettek volna értük”.

„Eleinte sok német tapsolt a pályaudvarokra érkező szíriaiaknak, és felajánlotta támogatását – erre született a Willkommenskultur kifejezés” – írja a lap, megemlékezve arról, hogy

Most viszont minden más lesz a Politico szerint, és erre három érvet is hoz a cikkíró.

Egyrészt az ukrajnai menekültek kapcsán megjegyzi: Németország most nem maradt ezzel egyedül, az EU ugyanis aktiválta az úgynevezett ideiglenes védelmi irányelvet, vagyis

és bármely EU-országban igényelhetnek szociális ellátást, így a teher eloszlik a blokkon belül. Országon belül is sokfelé helyezhetőek el a menekültek a Németországban bevezetett FREE nevű elosztási rendszer miatt, amely nyomon követhető módon, a családokat egyben tartva segít elhelyezni őket, nem mellesleg a menekültek maguk is szerezhetnek szállást maguknak.

Élnek is ezzel a lehetőséggel: háromnegyedük magánlakásokban él egy friss tanulmány szerint, negyedük rokonoknál vagy barátoknál, alig 9 százalékuk húzza meg magát menekültszállón. Velük szemben a nem Ukrajnából érkezőket az úgynevezett „EASY” rendszeren keresztül osztják szét országon belül, véletlenszerűen szétszórva őket az ország települései között, ahhoz viszont, hogy ekkor is együtt maradjanak a családok, az kell, hogy regisztráljanak minden családtagot. Megjegyzés: az ukránok jelentős része egyébként szívesen maradna Németországban.

Másrészt a lap szerint még nem minden város van túlterhelve. Bár erre éppen a cikkben megszólaltatott lipcsei polgármester, a Német Városok Szövetségének alelnöke cáfol rá, aki elmondja, hogy sok helyen a tornatermek és a menekülttáborok tömve vannak, Alexander Handschuh szóvivő pedig számok nélkül arra célzott,

különösen Berlin és München népszerű az érkezők körében. S

Van némi déja vu a lap szerint abban, hogy eleinte tárt karokkal fogadták az ukrajnai menekülteket is, mostanra azonban már egyre nehezebb a helyzet. A német önkormányzatok a kormány segítségét kérik, a menekültek kezelésének költségeinek teljes megtérítését, és regionális szintű elosztást követelnek. Hannes Schammann, a Hildesheimi Egyetem migrációkutatója, akinek a „nincs minden város túlterhelve” közcímet köszönheti a lap, úgy vélekedik, vannak még önkormányzatok, ahova lehet migránsokat irányítani, probléma pedig csak „elszigetelt forró pontokon” van, hozzáteszi, nem az új menekültekkel, hanem a német bürokráciával van a gond.

Harmadrészt legalább nem meglepő a fennálló helyzet a Politico szerint. A német Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) megerősítette, hogy

a török, tunéziai és líbiai politikai-gazdasági helyzet nyomán (megjegyzés: vagyis nem álprobléma). Ugyanakkor a szám még a várt tartományon belül van, mégis az ukrán menekültek egyenlőtlen elosztásával ez helyi problémákat okozhat – jegyzi meg a lap. Ami jó hír, hogy sok helyen megmaradtak a 2015-16-ban kiépített kapacitások. A belügyminisztérium szóvivője a Politicónak megerősítette, hogy a menekültek befogadásának képessége tekintetében némileg feszült a helyzet, ugyanakkor szerinte a rendszer nem omlik össze.

Az a rész kimaradt a cikkből, hogy egyébként az ukrajnai menekültek beilleszkedtek és dolgoznak – csak Lengyelországban már júniusban csaknem kétszázezren.

Nyitókép: Sátrakat állítottak fel az Ukrajnából érkező menekültek számára a hannoveri vásárközpont egyik épületében 2022. március 20-án (MTI/EPA/DPA pool/Moritz Frankenberg)