Noha csaknem ugyanannyi bevándorló érkezett idén, ezúttal más a helyzet, mint 2015-ben, amikor csaknem belerokkant Németország a rohamba – írja némi kincstári optimizmussal a brüsszeli Politico.
A lap „Németország migrációs ezúttal három szempontból is más” címmel közölt cikket, amelyben megpróbálta elmagyarázni, miben is más a helyzet most Németországban, mint 2015-2016-ban. Noha csaknem ugyanannyi menekült érkezett most az országba, mint akkor (pontosabban: menedékkérő): mintegy 1,2 millió menedékkérelmet regisztráltak. A Politico felidézte Angela Merkel kancellár híres mondatát – „wir schaffen das”, vagyis: „megoldjuk” – és azt, hogy a németek annak ellenére engedélyezték a migránsok belépését Németországba, hogy „az EU keretei között a blokk más országai is felelősek lettek volna értük”.
„Eleinte sok német tapsolt a pályaudvarokra érkező szíriaiaknak, és felajánlotta támogatását – erre született a Willkommenskultur kifejezés” – írja a lap, megemlékezve arról, hogy
Most viszont minden más lesz a Politico szerint, és erre három érvet is hoz a cikkíró.
Egyrészt az ukrajnai menekültek kapcsán megjegyzi: Németország most nem maradt ezzel egyedül, az EU ugyanis aktiválta az úgynevezett ideiglenes védelmi irányelvet, vagyis
és bármely EU-országban igényelhetnek szociális ellátást, így a teher eloszlik a blokkon belül. Országon belül is sokfelé helyezhetőek el a menekültek a Németországban bevezetett FREE nevű elosztási rendszer miatt, amely nyomon követhető módon, a családokat egyben tartva segít elhelyezni őket, nem mellesleg a menekültek maguk is szerezhetnek szállást maguknak.
Élnek is ezzel a lehetőséggel: háromnegyedük magánlakásokban él egy friss tanulmány szerint, negyedük rokonoknál vagy barátoknál, alig 9 százalékuk húzza meg magát menekültszállón. Velük szemben a nem Ukrajnából érkezőket az úgynevezett „EASY” rendszeren keresztül osztják szét országon belül, véletlenszerűen szétszórva őket az ország települései között, ahhoz viszont, hogy ekkor is együtt maradjanak a családok, az kell, hogy regisztráljanak minden családtagot. Megjegyzés: az ukránok jelentős része egyébként szívesen maradna Németországban.
Másrészt a lap szerint még nem minden város van túlterhelve. Bár erre éppen a cikkben megszólaltatott lipcsei polgármester, a Német Városok Szövetségének alelnöke cáfol rá, aki elmondja, hogy sok helyen a tornatermek és a menekülttáborok tömve vannak, Alexander Handschuh szóvivő pedig számok nélkül arra célzott,
„nagyon sok szövetségi államtól kapunk visszajelzést arról, hogy az önkormányzatok elérik határaikat”,
különösen Berlin és München népszerű az érkezők körében. S
„Németország minden részéről súlyos terhekről számolnak be”.
Van némi déja vu a lap szerint abban, hogy eleinte tárt karokkal fogadták az ukrajnai menekülteket is, mostanra azonban már egyre nehezebb a helyzet. A német önkormányzatok a kormány segítségét kérik, a menekültek kezelésének költségeinek teljes megtérítését, és regionális szintű elosztást követelnek. Hannes Schammann, a Hildesheimi Egyetem migrációkutatója, akinek a „nincs minden város túlterhelve” közcímet köszönheti a lap, úgy vélekedik, vannak még önkormányzatok, ahova lehet migránsokat irányítani, probléma pedig csak „elszigetelt forró pontokon” van, hozzáteszi, nem az új menekültekkel, hanem a német bürokráciával van a gond.
Harmadrészt legalább nem meglepő a fennálló helyzet a Politico szerint. A német Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) megerősítette, hogy
a török, tunéziai és líbiai politikai-gazdasági helyzet nyomán (megjegyzés: vagyis nem álprobléma). Ugyanakkor a szám még a várt tartományon belül van, mégis az ukrán menekültek egyenlőtlen elosztásával ez helyi problémákat okozhat – jegyzi meg a lap. Ami jó hír, hogy sok helyen megmaradtak a 2015-16-ban kiépített kapacitások. A belügyminisztérium szóvivője a Politicónak megerősítette, hogy a menekültek befogadásának képessége tekintetében némileg feszült a helyzet, ugyanakkor szerinte a rendszer nem omlik össze.
Az a rész kimaradt a cikkből, hogy egyébként az ukrajnai menekültek beilleszkedtek és dolgoznak – csak Lengyelországban már júniusban csaknem kétszázezren.
Nyitókép: Sátrakat állítottak fel az Ukrajnából érkező menekültek számára a hannoveri vásárközpont egyik épületében 2022. március 20-án (MTI/EPA/DPA pool/Moritz Frankenberg)
Az iparági szereplők már a „karácsonyi vásárkultúra összeomlásáról” beszélnek a rendőrség által követelt biztonsági intézkedések kapcsán, amelyek nem előzmény nélküliek Németországban.
Dieter Romann a Weltnek beszélt a német határőrök mindennapjairól és az illegális migráció elleni harcról.
Németországban elnémítják a kritikus véleményeket, miközben az iszlamizáció egyre jobban terjed.
A németeken múlik a Signal sorsa.
Feladatunk, hogy újra felfedezzük létezésünk alapélményét: az örökkévalóság hatókörében élünk, és az élet teljességének távlatai nem pusztán földi, egzisztenciális jelentőségűek, hanem azokat felülmúlóak. Kocsi Lajos írása.
Budapesti könyvbemutatóján a Szabadság c. memoár témái mellett Magyarországról is sokat beszélt a korábbi német kancellár.
Mi építünk tovább. Templomokat, utakat, gyárakat, iskolákat és óvodákat. Egy büszke, családbarát országot.
A miniszterelnök váratlan helyen tűnik fel.
